Thészeusz elővigyázatos hős volt, ezért amikor elhajózott Krétára Minotauruszt megölni, bőven vitt magával deszkát a hajó sérüléseinek kijavítására. A régi, immár haszontalannak vélt deszkákat mindig a vízbe hajították. Ám Thészeusz hajóját szorosan követte Limlomoszé, aki kihalászta és saját hajójának kijavítására használta a Thészeusz hajójáról kidobott deszkákat. Az út oly hosszú és viszontagságos volt, hogy mire megérkeztek Krétára, mindketten teljesen átépítették a hajójukat. Thészeusz olyan hajón érkezett meg, amelyben már egyetlen eredeti deszka sem volt, Limlomosz pedig egy olyanon, amely teljes egészében a Thészeusz által eldobott deszkákból állt. Akkor most az egymillió drachmás kérdés: a két Krétára megérkező hajó közül melyik azonos azzal, amellyel Thészeusz útnak indult? Sajnos úgy tűnik, hogy erre a kérdésre nem adható meggyőző válasz. Lássunk néhányat!
Nevezzük A-nak azt a hajót, amelyen Thészeusz elindult, B-nek azt, amelyen Krétára érkezett, C-nek pedig azt, amelyen Limlomosz Krétára ért. A kérdés tehát az, vajon B és C közül melyik azonos A-val?
C azonos A-val, ti. C áll pontosan azokból a részekből, mint A. Csakhogy: ha A = C, akkor A ≠ B, vagyis Thészeusz másik hajón érkezett meg, mint amelyen elindult. De ha Thészeusz felszállt egy hajóra, és nem szállt le róla, hogyan érkezhetett meg egy másik hajón? Továbbá a részek azonossága nem szükséges az azonossághoz: ha kereket cserélsz, azzal nem cserélsz kocsit.
B azonos A-val, ti. bár a hajó részei cserélődtek, a hajó végig megőrizte téridőbeli folytonosságát. Csakhogy a téridőbeli folytonosság nem szükséges az azonossághoz. Ha Thészeusz szétbontja a hajóját, majd újra összerakja, ugyanaz a hajó marad.
Egyik sem azonos A-val. Ez csak akkor lehetséges, hogy A útközben megsemmisült: addig cserélgettük a részeit, amíg egy másik dologgá nem vált. Csakhogy bárhol húzzuk meg a határt, amelyen túl a dolog elveszti az azonosságát, ellentmondáshoz jutunk. Legyen a határ mondjuk 50%. Tegyük fel, Thészeusz az utazás 10. napján éri el a 49%-ot, majd a 20. napra a 10. naphoz képest újabb 49% -nyi deszkát cserél le. Ekkor a 10. napon még A-n van, ti. nem érte el a határt. A 20. napon ugyanazon a hajón van, mint a 10. napon, ti. a kettő között 50%-nél kisebb a változás. Csakhogy ebből az következik, hogy a 20. napon is A-n van – hiszen, ha X és Y azonosak, és Y és Z azonosak, akkor X és Z is azonosak – jóllehet a változások már meghaladják az 50%-os küszöböt. Ha következetesek akarunk lenni, azt kell tehát mondanunk, hogy egyetlen rész megváltozása is elég ahhoz, hogy a dolog átadja a helyét egy másiknak. Ezt nehéz elfogadni: ahogy korábban mondtuk, ha kereket cserélsz, azzal nem cserélsz kocsit.
Mindkettő azonos A-val (1). Csakhogy akkor B és C azonosak, hiszen mindketten azonosak A-val. De ez képtelenség: két különböző hajó érkezik meg Krétára. Ráadásul B és C nem pontosan ugyanott van, s egyetlen anyagi test hogyan lehetne egyszerre két helyen.
Mindkettő azonos A-val (2). Igaz, hogy egyetlen anyagi test sem lehet egyszerre két helyen, így B és C nem azonosak egymással. Ám amit A-nak nevezünk valójában nem egy hajó, hanem kettő: A1 és A2. B A1-gyel, C pedig és A2-vel azonos. A1 és A2 nem azonosak, ezért B és C sem azok.Csakhogy ekkor A1 és A2 pontosan ugyanott van, legalábbis akkor, amikor Thészeusz Athénban hajóra száll. Hogyan lehetne azonban két különböző anyagi dolog egyszerre egy helyen? És miért éppen csak ez a két dolog van ott? Miért nincs ott egy A3 vagy akár egy A99999 is?
Mindkettő azonos A-val (3). A dolog kulcsa az, hogy azonosságról több értelemben beszélhetünk. Az azonos-hajó és az azonos-deszkaösszesség más-más relációk. B azonos-hajó A-val, C pedig azonos-deszkaösszesség vele. Csakhogy ez nem válasz az eredeti kérdésre, mely az egyszerű, kötőjelmentes azonosságra vonatkozott. Ráadásul, ha rászánjuk magunkat arra, hogy a kötőjelmentes azonosságát lehajítjuk a fedélzetről, akkor is megmarad a kérdés, hogy B vagy C azonos-hajó-e A-val.
Akkor most mit mondjunk? Hogy Thészeusz jobban tette volna, ha Athénban marad?
Plutarkhosz nyomán