Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/12/02/miert_buntetunk_242
Miért büntetünk?
2017-12-02T06:20:33+01:00
2017-12-02T06:20:33+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Joe nemi erőszakot követett el, utána azonban, valamilyen betegség folytán képtelenné vált tettének újabb elkövetésére. A bíróság arra ítéli, hogy időről időre megjelenjen a börtönben, és nyilatkozzon a sajtónak arról, mennyire szenved ott, és mennyire megbánta tettét. A riport után azonban nyugodtan hazamehet és élheti világát, természetesen teljes titokban. Egy ilyen ítélet nem veszélyezteti a társadalmat, hiszen az illető nem fog újra erőszakot elkövetni, a tudósítások pedig éppannyira visszarettentik a potenciális erőszaktevőket, mintha Joe-t tényleg leültették volna. Mit gondolsz erről a büntetésről?</p>
<p>Harry ellopott egy sportszeletet a sarki közértből, s ezért a bíróság tizenöt év fegyházra ítéli. És erről mit gondolsz?</p>
<p>Ha mindkét ítéletet tévesnek tartod, akkor a következő dilemmával szembesülsz.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/buntetes.jpg" alt="buntetes.jpg" class="imgleft" />Ha úgy gondolkozol, hogy a büntetést vagy a speciális (a tettesre vonatkozó) és/vagy az általános (mindenkire vonatkozó) prevenciós hatása igazolja, akkor mihez kezdesz Joe esetével? A prevenciós hatás itt tökéletesen érvényesül, de a büntetést mégis aránytalanul enyhének érezzük. Sőt, ha a büntetést a további bűncselekmény megakadályozása igazolja, akkor akár olyanokat is büntethetünk, akik nem tettek semmit. Miért ne zárjunk be valakit, akit karaktere és környezete bűncselekmények elkövetésére hajlamosít? Vagy miért ne rójunk ki nagy és látványos perekben súlyos büntetéseket olyasvalakikre, akik valójában ártatlanok, hiszen a súlyos büntetésnek visszariasztó hatása van?</p>
<p>Ha úgy gondolod, hogy a büntetés célja az igazság mérlegének helyrebillentése (ha úgy tetszik, a megtorlás), és a büntetéssel azt kapja az elkövető, amire rászolgált, akkor meg kell magyaráznod, hogy pontosan mire szolgált rá? Harry nem érdemel tizenöt év fegyházat. De miért nem? A büntetéstől elvárjuk, hogy ne legyen önkényes. Ez először is megköveteli, hogy a súlyosabb tetteket súlyosabban büntessük. Sokszor azonban nem egyértelmű, mi a súlyosabb. Például az érdemel-e súlyosabb büntetést, akinek gondatlansága tíz ember halálát okozza, vagy az, aki csak egy embert öl meg, de előre megfontolt szándékkal? És ha sikerül is egy súlyossági skálát alkotnunk, még nyitva marad a kérdés, hogy a skála egyes pontjaihoz milyen tételeket rendeljünk. Szemet szemért, fogat fogért? De akkor hogyan büntessünk meg egy vakot, aki elveszi egy másik ember szeme világát? Ha nem azt mondjuk, hogy ugyanolyan fokú, ha nem is pontosan ugyanazt a szenvedést kell okoznunk az elkövetőnek, amilyet ő okozott, akkor mihez kezdünk az olyan szenvedést nem okozó bűncselekményekkel, mint az adócsalás vagy a gondatlan veszélyeztetés?</p>
<p>A dilemma tehát a következő. Ha a büntetést a prevencióval igazoljuk, akkor a büntetés mértéke elvben jól megállapítható. Némi szociológia, pszichológia meg statisztika, és elég jól kideríthetjük, hogy a kívánatos szintű prevenciót milyen fokú büntetésekkel érhetjük el. Csakhogy a prevenciós hatás nem tűnik megfelelő igazolásnak. Ha pedig a büntetést az igazolja, hogy érdemei szerint bánunk az elkövetővel, akkor nem tudjuk, miként kell a tettekhez konkrét büntetési tételeket rendelnünk.</p>
<p>Vagy magát a büntetést nem tudjuk alátámasztani, vagy a konkrét büntetési tételt. Ha így van, az meglehetősen aggasztó. De csakugyan így van? Na, mit gondolsz?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F12%2F02%2Fmiert_buntetunk_242%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F12%2F02%2Fmiert_buntetunk_242%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F12%2F02%2Fmiert_buntetunk_242%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért büntetünk?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/12/02/miert_buntetunk_242#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/13376589" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/buntetes.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/10/28/az_igazsag_csak_egy_szo
Az igazság – csak egy szó?
2017-10-28T06:55:24+02:00
2017-10-28T06:55:24+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/deflacionizmus.jpg" alt="deflacionizmus.jpg" class="imgleft" width="191" height="261" />Az újdonsült PhD-k a doktorrá avatás során esküt tesznek arra, hogy „az igazság szolgálatára” szentelik magukat, a filozófusok pedig évszázadok óta vitatkoznak arról, hogy mi is az igazság.De biztos, hogy az igazság valami fontos dolog? Valami olyasmi, aminek „természete” van, amit a filozófiai vizsgálódás feltárhat? Hasonlítsuk össze az alábbi két mondatot!</p>
<p style="padding-left: 60px;">(1) A Mont Blanc 4808 méter magas.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(2) Igaz, hogy a Mont Blanc 4808 méter magas.</p>
<p>Mennyivel mond többet az ’igaz’ szót tartalmazó (2) a szót nem tartalmazó (1)-nél? Semmivel sem. Ez bármilyen hasonló viszonyban álló mondatpárra érvényes. Amikor azt mondjuk, hogy</p>
<p style="padding-left: 60px;">igaz, hogy <em>p</em> (avagy ’<em>p</em>’ igaz)</p>
<p>semmivel sem mondunk többet annál, hogy</p>
<p style="padding-left: 60px;"><em>p</em>.</p>
<p>Ezzel a különös tulajdonsággal egyedül az igazság rendelkezik. Nincs egyetlen más kifejezés sem, amellyel mondatból mondatot képezhetünk – ahogy (1)-ből (2)-t képeztük –, amelynél azt tapasztalnánk, hogy az eredeti és a képzett mondat pontosan ugyanazt mondja.</p>
<p>De akkor mi szükség van egyáltalán az ’igaz’ kifejezésre? Miért ne mondhatnánk ’igaz, hogy <em>p</em>’ helyett mindig azt, hogy ’<em>p</em>’?</p>
<p>Először is azért, mert igencsak megnehezítené az egyetértés és az egyet nem értés kifejezését. Mondjuk meghallgatsz egy félórás előadást, és annak minden szavával egyetértesz. Az ’igaz’ szó segítségével ezt könnyedén kifejezheted: „Minden, ami elhangzott igaz”. Az ’igaz’ szó nélkül kénytelen volnál az előadást szóról-szóra megismételni, ami bizony próbára tenné a memóriád, nem is beszélve a hallgatóság türelméről.</p>
<p>Másodszor, vannak olyan esetek, amelyekben a pompás memória és az angyali türelem sem pótolhatja az ’igaz’ szót.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(3) Minden, amit a pápa mond, igaz.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(4) Minden ’<em>p</em> vagy nem <em>p</em>’ formájú mondat igaz.</p>
<p>(3)-nál az a gond, hogy senki nem tudja pontosan a pápa mit mondott eddig, és mit fog még mondani; vagyis itt mondatok meghatározatlan sokaságáról van szó, amelynek elemeit nem lehet felsorolni. (4)-nél az okozza a problémát, hogy végtelen számú ilyen mondat van, s egyikünk sem él annyi ideig, hogy ezeket mind eldarálhatná.</p>
<p>Vagyis az ’igaz’ szót nem nélkülözhetjük. Ebből azonban nem következik, hogy az igazság valódi tulajdonság.</p>
<p>Hasonlítsuk össze az alábbi két mondatpárt!</p>
<p style="padding-left: 60px;">(5a) A szilva kék.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(5b) A zafír kék.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(6a) Igaz, hogy Lajos lusta.</p>
<p style="padding-left: 60px;">(6b) Igaz, hogy Kinga tündérszép.</p>
<p>(5) tagjai egyazon tulajdonságot, a kékséget tulajdonítják két különböző dolognak, és ennek a tulajdonságnak a két esetben (legalábbis részben) azonos a magyarázata. A szilva és a zafír azért kékek, mert adott hullámhosszúságú fénysugarakat elnyelnek, másokat pedig visszavernek. (6) tagjai szintén ugyanazt a tulajdonságot tulajdonítják két különböző mondatnak, ám a két mondat igazságát egészen másként magyarázzuk. (6a) azért igaz, mert Lajos így és így viselkedik, (6b) pedig azért, mert Kingának kedves vonásai vannak, jó az alakja, stb. A kékség tehát valódi tulajdonság abban az értelemben, hogy természete van: ha úgy tetszik, csak egyféleképpen lehet kéknek lenni. Az igazság ezzel szemben nem valódi tulajdonság: az igaz mondatokban nincs semmi közös, azon kívül, hogy igazak.</p>
<p>Ha helyes az iménti gondolatmenet, akkor az ’igazság’ pusztán nyelvi eszköz másként nem vagy csak nehezen kifejezhető tartalmak kifejezésére, és nem valamilyen „valódi” tulajdonságot fejez ki. Csak egy szó – bár igen hasznos szó. De akkor mi a csodára tesznek esküt az ELTE doktoranduszai? A filozófusok pedig mi a csodáról vitatkoznak? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>Gottlob Frege és F. P. Ramsey nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F10%2F28%2Faz_igazsag_csak_egy_szo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F10%2F28%2Faz_igazsag_csak_egy_szo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F10%2F28%2Faz_igazsag_csak_egy_szo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az igazság – csak egy szó?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/10/28/az_igazsag_csak_egy_szo#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/13049550" border="0" /></a><br /></p>
igazság
Jézus
Pilátus
Frege
Mi_az_igazság?
Ramsey
deflácionizmus
Pilátus_kérdése
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/deflacionizmus.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/09/23/van_erkolcsi_igazsag
Van erkölcsi igazság!
2017-09-23T05:59:51+02:00
2017-09-23T05:59:51+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Szemétség volt, hogy Jenő otthagyta Lujzát? Szerinted igen, szerintem meg nem. Lehet, hogy meg tudlak győzni, ha rámutatok egy számodra ismeretlen körülményre. Például, hogy Lujza rendszeresen csalta Jenőt; vagy megfordítva, Jenő tökéletesen boldog volt Lujzával, amíg meg nem ismerte azt a másik nőt. Tegyük fel azonban, hogy a körülményeket mindketten ugyanolyan jól ismerjük, s a történteket illetően nincs is köztünk vita. Te azt mondod, hogy nem szabad fájdalmat okoznunk annak, akinek oly sokat köszönhetünk, én meg azt, hogy aki szerelmes, annak a szíve parancsát kell követnie. Mindketten arra hivatkozunk, hogy mi helyes vagy helytelen, mit kell, mit szabad vagy mit megengedhetetlen tenni, és sehogy sem sikerül megegyeznünk.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/google_morality.png" alt="google_morality.png" class="imgnotext" /></p>
<p>Az, hogy az erkölcsi ítéleteinkben gyakran akkor sem jutunk egyetértésre, ha a releváns tényekben megegyezünk, azt sugallhatja, hogy az erkölcsi értékítéletek nem tényeket fejeznek ki, és szigorú értelemben nem igazak és nem hamisak. Sokan azt gondolják, hogy csakugyan ez a helyzet, s az erkölcsi ítéletekkel nem az adott esemény valamilyen tulajdonságát írjuk le, hanem, mondjuk, a vele kapcsolatos hozzáállásunknak vagy érzéseinknek adunk hangot.</p>
<p>Vegyük azonban az alábbi következtetést!</p>
<p style="padding-left: 60px;">(1) Ha a lopás bűn, a gyilkosság is az.</p>
<p style="padding-left: 60px;"><u>(2) A lopás bűn.</u></p>
<p style="padding-left: 60px;">Tehát, a gyilkosság bűn.</p>
<p>Ez a következetés vitathatatlanul érvényes. Tegyük fel azonban, hogy a ’bűn’ szó nem valamilyen tulajdonságot jelöl, amellyel egy cselekedet rendelkezik vagy nem rendelkezik, hanem azt fejezi ki, hogy a cselekedetet visszataszítónak találjuk. Ebben az esetben (2) valami ilyesmit jelent:</p>
<p style="padding-left: 60px;"> (*) Lopás? – Pfuj! (Brrrr! Öeee!)</p>
<p>Csakhogy (1) első tagmondatában ’a lopás bűn’ nem jelentheti ezt, mivel a ’ha, akkor’ logikai kötőszó igazságértékekkel rendelkező (azaz igaz vagy hamis) mondatokat köt össze. Ha viszont ’a lopás bűn’ nem ugyanazt jelenti (1)-ben és (2)-ben, akkor a fenti következtetés nem érvényes, mivel vétkes az ekvivokáció logikai hibájában, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a kifejezést az érv különböző pontján más-más értelemben használjuk. (Mint az alábbi következtetés: A fű zöld. A fű árusítását a törvény bünteti. Tehát: van olyan zöld dolog, amelynek árusítását a törvény bünteti.)</p>
<p> Vagy vegyünk egy másik példát!</p>
<p style="padding-left: 60px;"> (3) Géza azt hiszi, hogy a lopás bűn.</p>
<p>A ’hisz’ ige tárgya mindig egy kijelentés, a kijelentések pedig igazak vagy hamisak. Ha tehát (3)-ban ’a lopás bűn’ (*)-t jelenti, akkor (3) ugyanúgy értelmetlen, mint az olyan mondatok, amelyben a ’hisz’ tárgya valamilyen igazságértékkel nem rendelkező nyelvi egység, pl. mint az alábbiak:</p>
<p style="padding-left: 60px;">Géza azt hiszi, mikor lesz már végre nyár</p>
<p style="padding-left: 60px;">Géza azt hiszi, bárcsak nyár lenne végre</p>
<p style="padding-left: 60px;">Géza azt hiszi, legyen végre nyár</p>
<p style="padding-left: 60px;">(Nem is tudom, milyen írásjelet tehetnék ezeknek a végére!)</p>
<p>Általánosan fogalmazva, a probléma a következő: ha az erkölcsi ítéletek nem rendelkeznek igazságértékkel, akkor rejtély, hogy azoknak az összetett mondatoknak a jelentését, melyeknek egyik tagmondata erkölcsi ítélet, miként határozza meg részeik jelentése. És vegyük észre azt is, hogy a probléma szempontjából mellékes, hogy a (2)-höz hasonló erkölcsi ítéleteket (*)-ként értelmezzük-e, vagy valahogy másként. Mindaddig, amíg megtagadjuk az erkölcsi ítéletektől az igazságértéket, képtelenek vagyunk számot adni az erkölcsi ítéleteket tartalmazó összetett mondatok jelentéséről.</p>
<p>Ha tehát az iménti gondolatmenet helyes, akkor van olyan, hogy erkölcsi igazság. És szerinted?</p>
<p style="text-align: right;"><em>Peter Geach nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F09%2F23%2Fvan_erkolcsi_igazsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F09%2F23%2Fvan_erkolcsi_igazsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F09%2F23%2Fvan_erkolcsi_igazsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Van erkölcsi igazság!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/09/23/van_erkolcsi_igazsag#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12886400" border="0" /></a><br /></p>
erkölcs
erkölcsi_ítélet
erkölcsi_relativizmus
erkölcsi_igazság
erkölcsi_objektivizmus
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/google_morality.png
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/05/13/legyunk_fatalistak
Legyünk fatalisták?
2017-05-13T07:58:20+02:00
2017-05-13T07:58:20+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>A múlton nem lehet változtatni. Ha 2016-ban nem utaztál el Indiába, immár mindörökre igaz marad, hogy 2016-ban nem utaztál el Indiába. A jövő azonban nyitott: ha tavaly nem is tetted meg, idén, jövőre vagy később elutazhatsz oda. Következésképpen vannak meg nem valósult lehetőségek. 2010-ben, amikor 2016 még a jövőt jelentette, még lehetséges volt, hogy 2016-ban Indiába utazz. Ez a lehetőség azonban nem valósult meg. Legalábbis így szoktuk gondolni.</p>
<p>A fatalista szerint azonban nem így van: a jövő ugyanúgy meghatározott, mint a múlt. Életünk olyan, mint ha egy olyan vasúton utaznánk, amelynek pályáján nincs semmilyen letérő vagy elágazás. Lehet, hogy sorsod elvisz Indiába, lehet, hogy nem. De akárhogy is lesz, nem lehetett másként, mint ahogy lett. Ha eljutottál Indiába, meg volt írva, hogy eljussál oda; ha pedig nem jutottál el, akkor az volt megírva. Ha nem utaztál 2016-ban Indiába, nemcsak most nem lehetséges immár, hogy 2016-ban Indiába utazz, hanem soha nem volt az, még 2010-ben sem.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/diodoros.jpg" alt="diodoros.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>A fatalizmus melletti talán legeredetibb érv Diodórosz Kronosztól, a időszámításunk előtti 4. században élt görög filozófustól származik. Diodórosz szerint, ha feltételezzük, hogy vannak meg nem valósult lehetőségek, akkor ellentmondásra jutunk.</p>
<p>Tegyük fel például, hogy nem volt öt találatod a lottón, és nem is lesz. (Ez utóbbit persze nem tudhatjuk, csak a példa kedvéért feltételezzük).</p>
<p>(<em>m</em>) Öttalálatosod van a lottón.</p>
<p>Ennélfogva, az <em>m</em>-re keresztelt mondat nem igaz most sem, és nem lesz igaz a jövőben sem. Aki elutasítja a fatalizmust, azt mondaná, hogy <em>m</em> egy meg nem valósult lehetőséget fejez ki. A fatalista azonban így érvel:</p>
<p>Vegyünk egy jövőbeli időpontot, mondjuk 2025. január elsejét. Onnan visszanézve megállapíthatjuk, hogy 2017-ben</p>
<p> (1) <em>m</em> nem volt igaz.</p>
<p> Ebből az következik, hogy – ugyanúgy 2025-ből visszanézve – 2017-ben</p>
<p> (2) nem-<em>m</em> (azaz <em>m</em> tagadása) igaz volt.</p>
<p>Hogy továbbhaladjunk, térjünk vissza ahhoz a gondolathoz, amellyel a poszt indult: a múlt nem változtatható meg, ezért a múltra vonatkozó kijelentések szükségszerűek. Bármi is történik a jövőben, egy múltra vonatkozó igaz kijelentés soha nem lehet hamis. Ezért, továbbra is 2025-ből szemlélve a dolgokat,</p>
<p> (3) nem-<em>m</em> szükségszerű.</p>
<p>2025-ből nézve ugyanis 2017 a múltban van. Ebből pedig az következik, hogy (továbbra is 2025-ből nézve)</p>
<p> (4) <em>m</em> lehetetlen.</p>
<p>Abból indultunk ki, hogy vannak soha meg nem valósuló lehetőségek – mondatok, amelyek nem igazak sem most, sem később, de lehetségesek –, s arra jutottunk, hogy az ilyen mondatok lehetetlenek. De ami lehetséges, abból nem következhet lehetetlen. Vagyis soha meg nem valósuló lehetőségek nem léteznek. Akármi történt, annak így kellett lennie, s akármi történik is majd, nem történhet másként.</p>
<p>Téged meggyőzött az érv? Ha nem, mit gondolsz, mi lehet vele a baj?</p>
<p> </p>
<p style="text-align: right;"><em>Epiktétosz</em> (Diodórosz Kronosz érvét az ő könyvéből ismerjük)</p>
<p style="text-align: right;"><em>és Altrichter Ferenc nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F05%2F13%2Flegyunk_fatalistak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F05%2F13%2Flegyunk_fatalistak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F05%2F13%2Flegyunk_fatalistak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Legyünk fatalisták?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/05/13/legyunk_fatalistak#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12501091" border="0" /></a><br /></p>
eleve_elrendelés
fatalizmus
görög_filozófia
Diodórosz
Diodórosz_Kronosz
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/diodoros.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/04/14/lelovod_a_gepet
Lelövöd a gépet?
2017-04-14T08:00:00+02:00
2017-04-14T08:00:00+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p><br /><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/terror_katona2.jpg" alt="terror_katona2.jpg" class="imgleft open-in-modal" width="331" height="219" />A Katona József színházban 2017 januárjában mutatták be Ferdinand von Schirach darabját, amely a következő erkölcsi dilemmát veti fel. Egy utasszállító gép száll a stadion felé, a fedélzeten 164 utassal és a gépet hatalmába kerítő terroristával, aki nem csinál titkot abból, hogy a gépet fegyverként használva meg akarja ölni a stadionban ülő 70.000 embert. A kísérő vadászgép pilótája vagy, és még lelőheted a gépet, csakhogy nem kaptál tűzparancsot. Sőt: azt az utasítást kaptad, hogy ne lőj. Lehet, hogy időközben kiürítették a stadiont, lehet, hogy nem – nem tudhatod. Lehet, hogy a gép utasainak sikerül betörniük a pilótafülkébe, és lefegyverezniük a terroristát, lehet, hogy nem – ezt sem tudhatod. Lelövöd a gépet?</p>
<p>Ha utilitarista vagy, azt a cselekedetet tartod erkölcsileg helyesnek, amely minél több ember minél nagyobb boldogságát szolgálja, akkor valószínűleg így okoskodsz. Akárhogy döntök, emberek fognak meghalni, s velük elvész mindaz az öröm, amiben még részük lehetett volna, s haláluk mérhetetlen bánatot fog okozni családjuknak és barátaiknak. Úgyhogy maradnak a számok: 164 szemben több tízezerrel. 164 a kevesebb. Ha lelövöm a gépet, kevesebb lesz a boldogtalanság. Így hát lelövöd a gépet.</p>
<p>Ha kantiánus vagy, azt a cselekedetet tartod erkölcsileg helyesnek, amely olyan szabályon alapul, amely korlátlanul általánosítható, azaz: ha mindenki ezen szabály szerint cselekedne, olyan világot kapnánk eredményül, amilyenben élni akarunk. Ezért <em>talán</em> így okoskodsz. Ha lelövöm a gépet, a cselekedetemet megalapozó erkölcsi szabályt valahogy így lehetne megfogalmazni: a törvényeket és a törvényileg szentesített szabályokat (jelen esetben: a katonának teljesítenie kell a parancsot!) csak akkor kell betartanom, ha azok nem eredményeznek aránytalanul sok szenvedést. Ha mindenki e szerint a szabály szerint járna el, mindenki mérlegelné a törvények és szabályok betartásának következményeit, s ha betartásuk aránytalanul sok szenvedést okozna, áthágná őket. Ezzel azonban a törvények meg is szűnnének törvények lenni, hiszen követésük egyéni megítélés tárgya lenne. Az emberek sokszor rosszul számítják ki cselekedeteik következményeit, arról nem is beszélve, hogy érdekeik és érzelmeik gyakran félrevezetik őket. Milyen világban kívánnánk inkább élni? Egy olyan világban, amelyben rend van – bár a rend időnként sok szenvedés forrása –, vagy egy olyan világban, ahol nincs jogbiztonság, ahol minden esetleges és gyakran téves egyéni kalkulációk függvénye. Nyilván az előbbiben. Ennélfogva nem akarhatom, hogy mindenki azon erkölcsi szabály alapján cselekedjen, amely alapján én cselekednék, ha lelőném a gépet. Ezért nem lősz.</p>
<p>Na, hogy döntesz? És mit gondolsz ezekről az érvekről?</p>
<p style="text-align: right;"><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/terror_nemet_plakat.jpg" alt="terror_nemet_plakat.jpg" class="imgleft" /> <em>Ferdinand von Schirach nyomán</em></p>
<p> Megjegyzendő, hogy Schirach drámában a kantiánus érv más módon van kibontva, melyet <a href="http://namitgondolsz.blog.hu/2014/10/25/a_rendorkapitany_es_kant">A rendőrkapitány és Kant</a> című posztban tárgyalunk.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F04%2F14%2Flelovod_a_gepet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F04%2F14%2Flelovod_a_gepet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F04%2F14%2Flelovod_a_gepet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lelövöd a gépet?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/04/14/lelovod_a_gepet#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12417055" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/terror_katona2.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/03/11/fennmaradhat-e_az_ami_valtozik
Fennmaradhat-e az, ami változik?
2017-03-11T07:05:57+01:00
2017-03-11T07:05:57+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>A fizikai tárgyakról – mint amilyenek a székek, a házak, a szalagkorlátok, a kutyák, a vízilovak vagy éppenséggel az emberek – azt szoktuk gondolni, hogy létezésük minden egyes pillanatában teljes egészében jelen vannak. Nem időbeli részek sorozatai, mint egy színházi előadás, egy koncert vagy egy válás. Az előadás 5. percében nincs jelen az egész előadás, csak az 5. perce. Az előadás egésze az első percének, a második percének stb. az összessége. Ugyanígy, a válás egésze sem létezik egyetlen pillanatban. A válókereset beadása csak egy része a válásnak, maga a válás egésze olyan részek sorozatából áll, mint a válókereset beadása, békéltető tárgyalás, a kereset megerősítése stb. egészen a válás kimondásáig. A fizikai tárgyakról azt szoktuk gondolni, hogy ebben a tekintetben egyáltalán nem olyanok mint az események vagy a folyamatok. Nevezzük ezt a <em>fizikai tárgyak időn keresztüli azonosságá</em>nak.</p>
<p>De vegyünk két másik meglehetősen nyilvánvaló dolgot. Az első az, hogy a fizikai tárgyak belső tulajdonságai időben változnak. A belső tulajdonságok azok, amelyekkel a dolog önmagában rendelkezik, függetlenül más dolgokhoz való viszonyaiktól. A szőke vagy barna, szép vagy okos, kövér vagy sovány: belső tulajdonságok. Az, hogy sötétebb a hajad Gézáénál, hogy két gyermek anyja vagy, hogy a Déli Sarknál közelebb vagy az Északihoz, nem belső tulajdonságok. Az, hogy a belső tulajdonságok időben változnak, meglehetősen nyilvánvaló. Tegnap a farmered koszos volt, ma tiszta. Az előbb borostás voltál, most frissen vagy borotválva. Nevezzük ezt <em>minőségi változásnak</em>.</p>
<p>A harmadik dolog <em>az azonosak megkülönböztethetetlensége</em>. Ezen azt értjük, hogy egyazon dolognak nem lehetnek különböző tulajdonságai. Ha te barna vagy, Géza meg szőke, akkor nem te vagy Géza. E nélkül az elv nélkül egyáltalán nem tudnánk a dolgok azonosságáról beszélni.</p>
<p>A gond az, hogy a fizikai tárgyak időn keresztüli azonossága, a minőségi változás és az azonosak megkülönböztethetetlensége egyszerre nem lehet igaz. Vegyük a farmert, amely az egyik nap (tegnap) tiszta, a másik nap (ma) koszos – a minőségi változás szerint van ilyen. Az időn keresztüli azonosság szerint a farmer tegnap és ma is teljes egészében jelen van – a farmer nem tegnapi részének és mai részének összessége, hanem végig ugyanaz a dolog. De az azonosak megkülönböztethetetlensége szerint egyazon dolognak nem lehetnek különböző tulajdonságai. Egy tiszta farmer nem lehet azonos egy koszos farmerrel, ezért ellentmondásra jutottunk. Abból indultunk ki, hogy adott egy dolog, ti. egy farmer, s arra jutottunk, hogy az nem egy dolog, hanem kettő!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/david_lewis.jpg" alt="david_lewis.jpg" class="imgleft" width="234" height="312" />Akkor most mit csináljuk? Mondjuk azt, hogy a fizikai tárgyak csak a jelenben léteznek, és ezért sem a jövőben, sem a múltban nincsenek tulajdonságaik, s így nem lehetnek más tulajdonságaik a múltban, mint a jelenben? Vagy mondjuk azt, hogy a fizikai tárgyak léteznek ugyan a jelenben, a múltban és a jövőben is, de minden egyes pillanatban csak egy időbeli részük létezik, s ők maguk ugyanúgy időbeli részek sorozatai, mint a színházi előadások vagy a válások? Vagy mondjuk azt, hogy egyáltalán nincsenek belső tulajdonságok, s az olyan állítólagos belső tulajdonságok, mint a szépség, okosság stb. valójában időpontokhoz vagy időintervallumokhoz való viszonyok? Vagy mit mondjunk? Te mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>David Lewis nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F03%2F11%2Ffennmaradhat-e_az_ami_valtozik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F03%2F11%2Ffennmaradhat-e_az_ami_valtozik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F03%2F11%2Ffennmaradhat-e_az_ami_valtozik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fennmaradhat-e az, ami változik?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/03/11/fennmaradhat-e_az_ami_valtozik#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12325793" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/david_lewis.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/02/04/tudomany_tapasztalat_nelkul
Tudomány tapasztalat nélkül?
2017-02-04T07:24:31+01:00
2017-02-04T07:24:31+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Legalább Platón óta különbséget szokás tenni a tapasztalatból származó és a tapasztalattól független: a tiszta észből származó tudás között. Azt, hogy <em>ellopták a telefonomat</em>, a tapasztalatból tudom. Letettem magam mellé, egy pillanatra elfordultam, s mikor visszafordultam, már nem volt ott. A tapasztalat megtanított arra, hogy telefonok nem szoktak maguktól elcsászkálni; mások keserű tapasztalatai meg arra tanítottak meg, hogy vannak tolvajok. E tapasztalati úton megismert tényekből következtetek arra, hogy ellopták. Annak tudásához ellenben, hogy <em>a 23 prímszám</em>, nem szükséges tapasztalat. (Természetesen ezt egyesek a tapasztalatból tanulják meg: a matektanár veri a fejükbe. Ettől azonban ez a tiszta észből származik, ti. felismeréséhez nincs okvetlenül szükség a tapasztalatra.)</p>
<p>Az ókorban az volt az uralkodó álláspont, hogy a tapasztalat csak banális köznapi, ráadásul megbízhatatlan ismereteket nyújt, a tudományos ismeret pedig az észből származik. Aztán a 17. századtól kezdve a tiszta ész területe zsugorodni kezdett, és azóta is egyre zsugorodik. Mára a tiszta ész bajnokai legfeljebb a matematikát, a logikát, a filozófia és az erkölcs bizonyos kérdéseit próbálják megőrizni maguknak, de azok is ostrom alatt állnak. Nem is igen lehet példát mondani olyan kijelentésre, amely vitán felül a tiszta észből származik. Sokak szerint, azt is, hogy <em>a 23 prímszám</em>, végső soron a tapasztalatból tudjuk. Ami a természettudományt illeti, ott vége a háborúnak: a természettudományos ismeret tapasztalati ismeret.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/galilei_2.jpg" alt="galilei_2.jpg" class="imgleft" />Egy apró gond azért van: a gondolatkísérletek. A gondolatkísérletek elég ritkák – leginkább csak az olyan radikális újítók folyamodnak hozzájuk, mint Galilei, Newton vagy Einstein, ők sem túl gyakran. Mármost egyes gondolatkísérletek, úgy tűnik, tisztán az ész segítségével tárnak fel valamit a természetről. Lássunk egy ilyet.</p>
<p>Arisztotelész szerint a nehéz testek gyorsabban esnek, mint a könnyűek. Galilei ezzel szemben így érvel: vegyünk egy nehéz és egy könnyű testet, mondjuk egy ágyúgolyót és egy labdát. Arisztotelész szerint az ágyúgolyó gyorsabban fog esni a labdánál. De mi van, ha összekötjük őket? Gyorsabban fog-e esni a labdával összekötözött ágyúgolyó a szólóban eső ágyúgolyónál? Egyfelől <em>igen</em>: mivel a labda+ágyúgolyó nehezebb az ágyúgolyónál, gyorsabban fog esni. Másfelől azonban <em>nem</em>: a labda lassabban esik az ágyúgolyónál, így ha összekötjük vele, lassítani fogja annak esését, így a labda+ágyúgolyó lassabban esik majd az önmagában eső ágyúgolyónál. Tehát: ha Arisztotelésznek igaza van, a labda+ágyúgolyó gyorsabban is esik az ágyúgolyónál, meg lassabban is esik. De ez ellentmondás. Tehát Arisztotelész téved. Következésképp a nehéz és a könnyű testek egyforma sebességgel esnek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/galilei1.jpg" alt="galilei1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Amit Galilei ilyen módon bebizonyít, nem valamiféle logikai vagy fogalmi igazság, hanem egy természettudományos kijelentés. A gondolatkísérlet során nem támaszkodik semmilyen új adatra, nem is korábban megszerzett adatokból von le új következtetést, de még csak nem is egy korábbi elméletet igazít hozzá a rendelkezésre áll adatokhoz.</p>
<p>Hát akkor nem az történik, hogy a tapasztalattól függetlenül, egyedül az észre támaszkodva tár fel valamit a természetről? Lehet, hogy átestünk a ló másik oldalára? Hogy egyes természeti törvényszerűségek igenis megismerhetők egyedül a tiszta észre hagyatkozva? Hogy Platón és társai mégsem tévedtek akkorát?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>James Robert Brown nyomán</em></p>
<p style="text-align: left;"><em><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/stevin_1.jpg" alt="stevin_1.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F02%2F04%2Ftudomany_tapasztalat_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F02%2F04%2Ftudomany_tapasztalat_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F02%2F04%2Ftudomany_tapasztalat_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tudomány tapasztalat nélkül?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/02/04/tudomany_tapasztalat_nelkul#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12180952" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
gyorsulás
racionalizmus
szabadesés
Galilei
gondolatkísérelet
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/galilei_2.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2017/01/07/mi_lesz_veled_ha_ketto_leszel
Mi lesz veled, ha kettő leszel?
2017-01-07T07:24:01+01:00
2017-01-07T07:24:01+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/parfit1.jpg" alt="parfit1.jpg" class="imgleft" width="280" height="353" />A hatvanas évek óta tudjuk, hogy a kérgestest (corpus callosum) átvágásával egymástól elválasztott agyféltekék olykor úgy viselkednek, mintha külön személyek vagy én-ek tartoznának hozzájuk. A bal agyféltekének pirosat mutatnak, a jobbnak kéket, majd megkérik az illetőt, hogy írja le milyen színt lát; a bal félteke által vezérelt jobb kezével pirosat, a jobb félteke által vezérelt bal kezével kéket ír. Egy pácienssel előfordult az is, hogy az egyik kezével át akarta ölelni a feleségét, míg a másikkal távol igyekezett tartani magától.</p>
<p>Azt is tudjuk, hogy egyetlen agyféltekével is lehet élni. Egy időben az epilepszia igen durva eseteit az egyik félteke eltávolításával kezelték, bár ehhez csak végső esetben folyamodtak, s akkor is inkább csak gyerekeknél, akiknek idegrendszere plasztikusabb és így könnyebben visszanyerik a kieső funkciókat.</p>
<p>Akkor most vegyünk egy esetet, amely kicsit sci-fi, de nem nagyon az. Albert, Béla és Csaba testvérek. Albert és Béla valamilyen súlyos agyi rendellenességben szenvednek, ami hamarosan halálukat okozná. Csaba agyának semmi baja, de egy súlyos autóbaleset következtében menthetetlenné válik. Ezért a sebészek Csaba bal agyféltekéjét Albert, jobb agyféltekéjét Béla koponyájába ültetik be. Így ahelyett, hogy mindhárman meghalnának, ketten életben maradnak. De ki is?</p>
<p>Albert és Béla nyilván nem. A két túlélő Csaba emlékeivel rendelkezik, s bár sokat tud Albert és Béla életéről, azokra nem úgy tekint, mint a saját életére. Ha el kell mesélniük élettörténetüket, Csaba életéről fognak mesélni.</p>
<p>Ezen túlmenően azonban nehéz megmondani, hogyan kellene az esetről számot adnunk. A következő lehetőségeink vannak.</p>
<ol>
<li>Valójában egy személy marad meg, Csaba, akinek történetesen két teste van. Ez ütközik azzal, hogy a személyeket testek alapján szoktuk számolni, no meg azzal is, hogy a kéttestű Csaba két külön életet él.</li>
<li>Csabából mindig is kettő volt, az egyik a jobb, a másik a bal agyféltekéhez kötődött, csak éppen korábban egy testen és egy életen osztoztak. Ez némileg arra emlékeztet, amikor a sziámi ikreket elválasztják egymástól. De ha ezt az opciót választjuk, miért ne állíthatnánk azt, hogy benned is két személy van?</li>
<li>A műtét előtt egy személy volt, Csaba, a műtét után két személyünk van, az egyik Albert, a másik Béla testében. Ekkor azonban a műtét előtti személy, Csaba, nem azonos egyik életben maradóval sem, hiszen a személyes azonosságot tranzitívnek gondoljuk. Ez azt jelenti, ha én azonos vagyok azzal, aki ennek a blognak az októberi posztját írta, s aki az októberi posztot írta azonos azzal, aki a szeptemberi posztot írta, akkor én azonos vagyok azzal, aki a szeptemberi posztot írta. De ha ez így van, akkor a személyes azonosság valójában nem is fontos. A súlyosan sérült Csaba nyilván azért megy bele a műtétbe, hogy ami igazán fontos belőle, az megmaradjon. De ennek a megmaradásához elég a pszichológiai folytonosság, hogy legyen valaki, akinek ugyanazok az emlékei, ugyanazon tervek megvalósításán dolgozik, ugyanúgy viszonyul más emberekhez, stb. A pszichológiai folytonosság pedig a személy megszűntével is fennmaradhat.</li>
</ol>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/parfit2.jpg" alt="parfit2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Hogyan kellene az esetről gondolkodnunk? Te mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"><em>Derek Parfit (†2017. január 1.) nyomán </em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F01%2F07%2Fmi_lesz_veled_ha_ketto_leszel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F01%2F07%2Fmi_lesz_veled_ha_ketto_leszel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2017%2F01%2F07%2Fmi_lesz_veled_ha_ketto_leszel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mi lesz veled, ha kettő leszel?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2017/01/07/mi_lesz_veled_ha_ketto_leszel#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/12095755" border="0" /></a><br /></p>
túlélés
személyes_azonosság
Parfit
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/parfit1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/11/24/elmenygep_avagy_mi_kell_a_boldogsaghoz
Élménygép, avagy mi kell a boldogsághoz?
2016-11-24T19:09:00+01:00
2016-11-24T19:09:00+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Egy reggel becsengetnek hozzád, s látogatód az Eternal Bliss Inc. munkatársaként mutatkozik be.<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/experience_machine_1.jpg" alt="experience_machine_1.jpg" class="imgright" /> Azzal kezdi, hogy pár évvel ezelőtt részt vettél egy neurofiziológiai kísérletben, mely az Élménygép megalkotására irányult, s jutalmul rákerült a neved azok listájára, akik között kisorsolnak valakit a gép ingyenes, élethossziglan tartó használatára. Nos, éppen te lettél a szerencsés nyertes. Ha már nem emlékeznél, a gép a valóság tökéletes illúzióját kelti. Ha kibámulsz az ablakon, autók jönnek-mennek, lassan besötétedik, aztán hajnalodik, a napok hosszabbodnak, majd rövidülnek. A gép az illúziót mindig hozzáigazítja cselekedeteidhez. Ha például cukrot raksz a kávéba, érzed kezedben az izmok mozgását, ahogy a kávét kavarod, látod a kávé örvénylését, s ha megkóstolod, édesebbnek találod. De nem is az az igazán érdekes, hogy a gép által generált élmények életszerűek, hanem hogy az általad érzékelt valóságot a gép úgy alakítja, hogy igazodjon vágyaidhoz. A sör hideg lesz, a leves meleg. A főnököd nem lesz kíméletlen hajcsár; sőt, hamarosan te leszel a főnök. Ha vakrandira mész, a partnered nagyon is a kedvedre való lesz, és te is be fogsz jönni neki.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/experience_machine_2.jpg" alt="experience_machine_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Amiatt sem kell aggódnod, hogy bele fogsz fásulni a sok kellemes élménybe, mert a gép alkalmanként kellemetlenségekben is fog részesíteni, bár csak olyan mértékben, ami szükséges ahhoz, hogy továbbra is intenzíven örülni tudjál a jó dolgoknak. Szóval olykor meleg lesz a sör, de amikor igazán hidegre vágysz, hideg lesz. És ami fontos, a gép nem valamilyen generikus, one size fits all boldogságot kínál, hanem személyre szabott boldogságot. Érzékeli, hogy milyen dolgoknak örülsz, és személyre szabott élményeket szállít. Ha a lemondás és önfeláldozás az, amitől igazán jól érzed magad, akkor bőven lesz alkalmad áldozatot hozni. Természetesen az a gondolat sem fog gyötörni, hogy ez mind csak illúzió: a gépnek ugyanis van egy okos kis memóriamódosító programja, ezért úgy fogsz majd emlékezni, hogy visszautasítottad a lehetőséget. Ami pedig a barátaidat illeti, ők nem fognak eltűnni az életedből, hiszen emlékeid alapján a gép felépíti őket. Te ugyan eltűnsz az ő életükből, de ha szeretnek, meg fogják érteni, hogy neked jobb így.</p>
<p>Nos, nyájas olvasó, te elfogadnád az ajánlatot?</p>
<p>Hogy jól megfontolhasd, tekintsd ugyanezt időben visszafelé! Szerencsés embernek mondhatod magad: barátok, szerelmek, munka, minden szuper; a fájdalom ritka és elviselhető. Aztán becsengetnek hozzád, s közlik, hogy az elmúlt éveket az Élménygépre kötve töltötted. Kiderült azonban, hogy tévedésből kötöttek rá a gépre, s most felkínálják a lehetőséget, hogy lekapcsoljanak róla, már ha akarod.</p>
<p>Sajnálnád, ha kiderülne, hogy eddig a gépen voltál?</p>
<p style="text-align: right;"><em>Robert Nozick nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F11%2F24%2Felmenygep_avagy_mi_kell_a_boldogsaghoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F11%2F24%2Felmenygep_avagy_mi_kell_a_boldogsaghoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F11%2F24%2Felmenygep_avagy_mi_kell_a_boldogsaghoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Élménygép, avagy mi kell a boldogsághoz?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/11/24/elmenygep_avagy_mi_kell_a_boldogsaghoz#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/11996348" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/experience_machine_1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/10/22/mit_nem_tud_lois_lane
Mit nem tud Lois Lane?
2016-10-22T07:56:24+02:00
2016-10-22T07:56:24+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Bár már jó ideje nem vetítik a mozik, azért<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/lois_lane.jpg" alt="lois_lane.jpg" class="imgright" width="283" height="339" /> biztosan emlékszel Superman és Lois Lane történetére. Lois Lane a Daily Planet vagány és tehetséges riporternője, aki napközben együtt dolgozik egy Clark Kent nevezetű újságíróval. Lois Lane úgy gondolja, hogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(1) Clark Kent meglehetősen unalmas.</p>
<p>Csakhogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(2) Clark Kent azonos Supermannel.</p>
<p>Az azonosságra vonatkozó legalapvetőbb logikai szabály szerint, ha két dolog azonos egymással, akkor ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek. (Ha Géza azonos a portással és Géza kopasz, akkor a portás kopasz.) Így (1)-ből és (2)-ből logikailag következik, hogy </p>
<p style="padding-left: 30px;">(3) Superman meglehetősen unalmas.</p>
<p>Lois Lane azonban cseppet sem fogadja el (3)-at, sőt nagyon is odavan Supermanért. Lois nem azért utasítja el (3)-at, mert képtelen elemi következtetések levonására, vagy hogy éppenséggel az unalmas fickókhoz vonzódik, hanem, mert nem tudja (2)-t. Eddig rendben is volnánk.</p>
<p>De ha jobban belegondolunk, nem is olyan könnyű megérteni, hogy miféle tudás az, aminek Lois Lane híján van. Az olyan kijelentések, hogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(4) Superman azonos Supermannel</p>
<p style="padding-left: 30px;">(5) Clark Kent azonos Clark Kenttel</p>
<p>tautológiák, amelyeknek semmi információtartalmuk nincs. Ezeket Lois Lane természetesen tudja.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/superman.jpg" alt="superman.jpg" class="imgleft" width="279" height="438" />(2) azonban nem tautológia, van információtartalma. De miben áll (2) információtöbblete (4)-hez vagy (5)-höz képest?</p>
<p>Első látásra talán azt gondolnánk, hogy (2) valójában azt fejezi ki, hogy a „Clark Kent” és a „Superman” kifejezések ugyanazt jelentik. Csakhogy ahhoz, hogy Lois Lane rájöjjön (2)-re nem a szavak jelentését kell vizsgálnia, hanem Clark Kent és Superman viselkedését. (Hogy a csudában van az, hogy amikor Clark Kenttel vagyok, és bajba kerülök, Clark mindig eltűnik, és egy pillanattal később már érkezik is Superman, hogy szétrúgja a rosszfiúk hátsóját?) Vagy hogy másik példát mondjunk: ahhoz, hogy megtudjuk, hogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(6) 3<sup>5</sup> = 243,</p>
<p>nem a szavak jelentését kell vizsgálnunk, hanem számolnunk kell. Vagy ahhoz, hogy az ókoriak rájöjjenek, hogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(7) Hespherus = Phosphorus</p>
<p>az égboltot kellett fürkészniük, nem a szótárat. Ahhoz, hogy (2)-t, (6)-ot vagy (7)-et tudjuk, nem elég a szavak jelentését ismernünk, mert személyekkel, számokkal illetve égitestekkel kapcsolatos, úgymond tárgyi tudást fejeznek ki.</p>
<p>De miben áll ez a bizonyos tárgyi tudás? Abban, hogy egy konkrét valaki (nevezzük akár Clark Kentnek, akár Supermannek) azonos önmagával? De ezt (4) és (5) is kifejezi!</p>
<p>Akkor hát mi is az, amit Lois Lane nem tud? Mi is az az információ, amit (2) kifejez, de (4) és (5) nem?</p>
<p>Nagyon nagy a baj! Superman, segíts!!!</p>
<p style="text-align: right;"><em>Gottlob Frege nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F10%2F22%2Fmit_nem_tud_lois_lane%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F10%2F22%2Fmit_nem_tud_lois_lane%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F10%2F22%2Fmit_nem_tud_lois_lane%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mit nem tud Lois Lane?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/10/22/mit_nem_tud_lois_lane#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/11825983" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/lois_lane.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/09/24/felelosek_vagyunk-e_azert_hogy_mit_hiszunk
Felelősek vagyunk-e azért, hogy mit hiszünk?
2016-09-24T06:16:32+02:00
2016-09-24T06:16:32+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/russell_weston.jpg" alt="russell_weston.jpg" class="imgleft open-in-modal" width="174" height="258" />Russell Eugene Weston, Jr. 1998. július 24-én megkísérelt betörni a Fehér Házba, és megölt két rendőrt. Tettét azzal indokolta, hogy le akarta állítani a Rubin Műholdrendszert, amelyet elmondása szerint ő maga fejlesztett ki, amikor a NASA-nál dolgozott. A műholdrendszer azonban, amely képes visszafordítani az időt, a kannibálok kezébe került, akik minden idők legpusztítóbb járványát akarták rászabadítani az emberiségre, így nem volt választása: be kellett hatolnia a Fehér Házba, kerül, amibe kerül.</p>
<p>Dr. Fritz Klein, aki Auschwitz és Bergen-Belsen<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/fritz_klein.jpg" alt="fritz_klein.jpg" class="imgright" /> tábori orvosa volt, arra a kérdésre, hogy tevékenységet hogyan egyezteti össze a hippokratészi esküvel, ezt válaszolta: „A hippokratészi eskü arra kötelez, hogy az üszkösödő vakbelet az emberi testből kimetsszem. A zsidók az emberiség üszkösödő vakbele. Ezért metszem ki őket.”</p>
<p>Westont, akit már korábban paranoid skizofréniával diagnosztizáltak, nem állították bíróság elé, és azóta is elmegyógyintézetben van, míg Kleint felakasztották. Ebben az esetben a jogi felelősség összhangban van az erkölcsi felelősséggel: az elmebetegnek nincs erkölcsi felelőssége, a náci orvosnak van.</p>
<p>A náci orvost nem menti fel a felelősség alól, hogy nézetei döbbenetesen tévesek. Való igaz, hogy a tévedés bizonyos esetekben mentesít a felelősség alól. Ha a boltban frissen vásárolt, nem lejárt szavatosságú paradicsomlé történetesen mérgezett, és te megmérgezed vele a családod, akkor gyötörhet ugyan az önvád, de nem vagy felelős, hiszen nem tudtad, hogy mérgezett. Honnan a csudából tudhattad volna? De ha a paradicsomlé azért mérgező, mert rég lejárt a szavatossága, akkor bizony felelős vagy. Miért nem nézted meg a dátumot? E két példa azt mutatja, hogy különbség van vétkes és vétlen tévedés között, és csak a vétlen tévedés mentesít az erkölcsi felelősség alól. Ez meg is magyarázza, mi a különbség az elmebeteg és a náci orvos között. Weston vétlen, mert elmebetegsége miatt képtelen volt racionálisan gondolkodni. A náci orvosnak nincsen ilyen mentsége.</p>
<p>A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Azt, hogy mit hiszünk, csak közvetve befolyásolhatjuk, ti. azáltal, hogy milyen információkat szerzünk be, s hogy ezeket milyen alaposan mérlegeljük. Ha a lejárt szavatosságú paradicsomlével megmérgezed a családot, akkor azért róható fel neked a tévedés, mert nem szereztél meg egy releváns és könnyen hozzáférhető információt. Csak rajtad állt, hogy megnézed-e a szavatossági időt, és simán megnézhetted volna. Hiteink tartalmát azonban nem befolyásolhatjuk közvetlenül: nem tudjuk azt hinni, amit akarunk. Mondjuk egymillió eurót ígérek neked, ha elhiszed, hogy a Holdon vagy. De hiába akarnád ezt hinni. Akárhogy is próbálod, nem fog menni.</p>
<p>A kérdés a náci orvos esetében az, miért is vétkes a tévedéséért. Nem könnyű felmutatni olyanfajta mulasztást, mint amikor nem nézed meg a szavatossági időt. Nyilvánvalóan szembehelyezkedett az erkölcsi hagyománnyal. De valamilyen hagyománnyal szembehelyezkedni önmagában nem ismeretelméleti vétség. Vitathatatlan, hogy figyelmen kívül hagyta sokak véleményét. De ez sem ismeretelméleti vétség. (Gondolj bele: mindnyájan elutasítunk egy sor hagyományt, és semmibe veszünk sok véleményt.) Egyáltalán nem világos, hogy bármilyen ismeretelméleti vétket elkövetett volna. De ha egyszer nem vétkes a tévedésért, amely tetteit motiválja, akkor nem terheli erkölcsi felelősség sem.</p>
<p>De hát igenis terheli! Akkor hogy is van ez? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"><em>William Alston és Neil Levy nyomán</em></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F09%2F24%2Ffelelosek_vagyunk-e_azert_hogy_mit_hiszunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F09%2F24%2Ffelelosek_vagyunk-e_azert_hogy_mit_hiszunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F09%2F24%2Ffelelosek_vagyunk-e_azert_hogy_mit_hiszunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Felelősek vagyunk-e azért, hogy mit hiszünk?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/09/24/felelosek_vagyunk-e_azert_hogy_mit_hiszunk#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/11723307" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/russell_weston.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/08/27/vallasos_hit_mint_kockazatkezeles
Vallásos hit mint kockázatkezelés?
2016-08-27T07:27:33+02:00
2016-08-27T07:27:33+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Lehet-e hinni Istenben elégséges bizonyítékok nélkül? Hajlamosak lennének rávágni, hogy nem: bizonyítékok nélkül semmiben sem szabad hinni, sem Istenben, sem abban, hogy nyersz a lottón. De biztos, hogy ez az ismeretelméleti elv helyes?</p>
<p>Vegyünk egy gátlásos kamaszt, aki első randevújára készül, és a lány nagyon tetszik neki. Semmiféle bizonyítéka nincs arra nézve, hogy a randi jól fog sikerülni. Rosszul teszi, ha mégis azt hiszi? Nem! Ha ezt hiszi, felszabadultabban fog viselkedni, s így sokkal valószínűbb, hogy a randi tényleg jól fog sikerülni.</p>
<p>A dolgot nézhetjük így. Adott egy kijelentés és a tagadása, s ebben a pillanatban még egyiket sem hiszed. A kérdés nyitott számodra. Nem azért, mert még nem gondolkodtál el rajta, hanem mert nincsenek perdöntő bizonyítékaid egyik lehetőség mellett sem. Mármost hiteink kialakításánál két dologra kell törekednünk: ne higgyük azt, ami hamis és higgyük azt, ami igaz. Az az elv, hogy semmit ne higgyünk elégséges bizonyíték nélkül, biztos recept a hamisság elkerülésére, de követésének az az ára, hogy esetleg nem hiszünk bizonyos igazságokat. Ilyenkor mérlegelnünk kell, hogy mi jelent nagyobb veszélyt, ha hamisságot hiszünk, vagy ha elmulasztjuk az igazat hinni. A gátlásos kamasz helyesen dönt, ha bevállalja a hamisság kockázatát, mert a kockázatot ellensúlyozza a sikeres randi reménye.</p>
<p>Az Istenben való hit azért némileg más tészta: a randi sikerében való hit hozzájárulhat a randi sikeréhez, de az Istenben való hit hajszállal sem növeli annak a valószínűségét, hogy Isten létezik.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/will_to_believe.jpg" alt="will_to_believe.jpg" class="imgleft open-in-modal" width="318" height="307" />Akkor vegyünk egy másik példát. Rendes állásod van, de megtalál az egyszer az életben adódó nagy lehetőség: a munka, amire mindig is vágytál. Sajnos nem tudod, fog-e menni. Simán lehetséges, hogy a próbaidő után lapátra tesznek, s akkor ott állsz majd állás nélkül. És muszáj döntened: ha vacillálsz, más kapja meg. Csak akkor érdemes felmondanod, és bevállalni az álommelót, ha azt hiszed, hogy menni fog. Érdemes elhinned ezt? Ebben a helyzetben fel kell mérned a kockázatokat. Mi a veszélyesebb: ha tévesen hiszed azt, hogy bejön az álommeló, vagy ha nem hiszed ezt, holott bejönne, vagyis ha elmulasztod elhinni az igazat? Ebben esetben nem feltétlenül hiba elégséges bizonyíték nélkül azt hinni, hogy bejön. Neked kell elvégezned a kockázatelemzést, és dönthetsz úgy, hogy megéri bevállalni a tévedés kockázatát az igazság reményében.</p>
<p>Ez azt sugallja, hogy amennyiben</p>
<ul>
<li>nyitott kérdésről van szó, vagyis a két lehetőség egyformán hihetőnek tűnik számodra,</li>
<li>a döntés fontos: nagyon sok múlik azon, hogy mit hiszel,</li>
<li>rá vagy kényszerítve a választásra: nem várhatsz amíg olyan bizonyítékokra teszel szert, amelyek eldöntik a kérdést,</li>
</ul>
<p>akkor nem ésszerűtlen elégséges bizonyítékok hiányában hinned valamit.</p>
<p>Ezek a feltételek pedig az Istenben való hit esetében is fennállnak annak a számára, aki nem meggyőződéses ateista. (Az ateista számára a kérdés nem nyitott.) Ennélfogva nem ésszerűtlen Istenben hinni, még ha létezése mellett nincs is elégséges bizonyíték. Már amennyiben helyes ez a gondolatmenet. De vajon helyes-e? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>William James nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F08%2F27%2Fvallasos_hit_mint_kockazatkezeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F08%2F27%2Fvallasos_hit_mint_kockazatkezeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F08%2F27%2Fvallasos_hit_mint_kockazatkezeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vallásos hit mint kockázatkezelés?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/08/27/vallasos_hit_mint_kockazatkezeles#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/11303488" border="0" /></a><br /></p>
hit
ateizmus
kockázatelemzés
vallásos_hit
William_James
will_to_believe
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/will_to_believe.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/05/21/mari_es_a_paradicsom_avagy_mi_marad_ki_a_fizikabol
Mari és a paradicsom, avagy mi marad ki a fizikából
2016-05-21T06:16:32+02:00
2016-05-21T06:16:32+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Mari zseniális tudós, aki valamilyen különös okból egész életét egy fekete-fehér szobában töltötte. Fehér tányérból, fekete evőeszközökkel szürke ételeket evett, fekete-fehér filmeket nézett, még a számítógépének a monitorja sem színes. Mari kutatási területe a neurofiziológia, közelebbről, ironikus módon, a színek észlelése. <img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/lab2-convertimage.jpg" alt="lab2-convertimage.jpg" class="imgright" width="330" height="220" />Mivel az interneten keresztül gond nélkül kommunikál kollégáival, nincs híján sem adatoknak, sem szakirodalomnak, s idővel mindent feltár a színek észleléséről, amely tág értelemben fizikai tudásnak lenne tekinthető. Tudja, hogy milyen hullámhosszú elektromágneses sugárzást érzékelnek az emberek színként, milyen hullámhossz milyen színnek felel meg, hogy milyen receptorsejtek vannak a szemben, s azok milyen hullámhosszakra érzékenyek, hogy hogyan jut el a receptorsejtektől az információ a látókéregbe, hogy pontosan milyen mechanizmusok révén alakul ki az a benyomás, amelyek révén az emberek a látott színekről nyilatkoznak, stb.</p>
<p>Miután mindent megtudott a színérzékelésről, ami fizikai, kiengedik a fekete-fehér szobából. Mi történik, amikor először pillant meg valami színeset, mondjuk egy paradicsomot? <img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/paradicsom.jpg" alt="paradicsom.jpg" class="imgleft" />Nyilván nagyon elcsodálkozik, de számunkra ennél érdekesebb az, hogy minden bizonnyal megtanul valamit <em>újat</em>. Most már tudja, milyen is pirosat látni. Azt természetesen eddig is tudta, hogy a paradicsom piros, mint ahogy azt is, hogy milyen neurofiziológiai jellemzőkkel írható le, aki pirosat lát. De ha valóban megtanult valami újat, akkor ez a tudás nem valami fizikaira vonatkozik, hiszen feltételeztük, hogy birtokában van a színérzékeléssel kapcsolatos teljes fizikai tudásnak. A fizikai leírásból ezek szerint valami kimaradt. Annak az állapotnak, amelyben valaki pirosat lát, nem csak fizikai jellemzői vannak, hanem nem-fizikai jellemzői is. Amiből az következik, hogy vannak nem-fizikai tulajdonságok.</p>
<p>Hogy félre ne értsük: az a tulajdonság, amelyről Mari tudomást szerzett, nem abban az értelemben nem-fizikai, hogy vizsgálata nem tartozik a fizika kutatási területéhez. Ez utóbbi értelemben a dinoszauruszok sem fizikaiak, hiszen a fizika szakosoknak nincs olyan tantárgya, hogy a Kvantumdinoszaurisztika alapjai. A pirosat látás azon jellemzője, melyről Mari a szobából kilépve tudást szerzett, abban az értelemben nem-fizikai, hogy nem fejezhető ki még a legbonyolultabb fizikai leírással sem. Valami olyasmi, ami fizikailag nem ragadható meg, és ezért a dolgok másmilyen rendjébe tartozik. Vagyis, ha az érv helyes, van valami a szó szigorú értelmében nem fizikai. De biztosan helyes az érv? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>Frank Jackson nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F05%2F21%2Fmari_es_a_paradicsom_avagy_mi_marad_ki_a_fizikabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F05%2F21%2Fmari_es_a_paradicsom_avagy_mi_marad_ki_a_fizikabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F05%2F21%2Fmari_es_a_paradicsom_avagy_mi_marad_ki_a_fizikabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mari és a paradicsom, avagy mi marad ki a fizikából"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/05/21/mari_es_a_paradicsom_avagy_mi_marad_ki_a_fizikabol#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8733004" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/lab2-convertimage.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/04/23/irany_a_letminimum_avagy_kotelesseg-e_az_adakozas
Irány a létminimum?
2016-04-23T06:51:59+02:00
2016-04-23T06:51:59+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>A folyóparton sétálva megpillantasz egy fuldokló kisgyereket. Nem vitás, mit kell tenned. Begázolsz a folyóba, és kimented. Ha nem így teszel, rohadt alak vagy. Ódivatúan, ám pontos fogalmazva, erkölcsi kötelességed kimenteni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/singer_1.jpg" alt="singer_1.jpg" class="imgleft" width="278" height="223" />A jótékony célú adakozást legtöbben nem szoktuk kötelességnek tekinteni. Ha támogatod a szegényeket, betegeket, hátrányos helyzetűeket stb., az derék dolog, de ha nem támogatod, attól még lehetsz rendes ember. Biztos azonban, hogy helyesen gondoljuk, hogy a jótékonykodás csupán érdem, nem pedig kötelesség?</p>
<p>Induljunk ki abból a kérdésből, hogy miféle erkölcsi elv alapján véljük úgy, hogy a fuldokló kisgyermek kimentése kötelesség. Íme egy esélyes jelölt:</p>
<p style="padding-left: 30px;"> (E) Ha módunkban áll megakadályozni valami nagyon nagy rossz bekövetkeztét anélkül, hogy valami erkölcsileg fontosat feláldoznánk, akkor kötelességünk ezt megtenni.</p>
<p>Úgy tűnik, (E) nem szab ki ránk teljesíthetetlen kötelezettségeket. Ha kerekesszékes vagy, és nem tudod megmenteni a kisgyereket, ez nem kötelességed. Ha biztonsági szakértő vagy, és éppen telefonon instruálod a paksi atomerőmű munkatársait egy rendkívül súlyos válsághelyzet elhárítása érdekében, senki nem veti a szemedre, ha nem szakítod félbe a beszélgetést.</p>
<p>Való igaz, hogy (E) követése olykor áldozatokkal jár. Ha kimented a gyermeket, összevizezed a ruhádat, és talán jól meg is fázol. Az elv azonban nem kötelez ésszerűtlen áldozatokra. A kisgyerek labdájáért nem kell begázolnod a vízbe. Ha elveszti a labdáját, az rossz ugyan, de nem <em>nagyon</em> <em>nagy</em> rossz. És ha valami nagyon rosszról van szó, az is felment megakadályozásának kötelezettsége alól, ha ezzel komoly erkölcsi áldozatot hoznál. Mondjuk módodban áll a lebukás veszélye nélkül megmérgezni az egészségügyi minisztert, s ezzel megakadályoznád annak a törvénynek a benyújtásában, mely több száz gyógyítható beteget foszt meg a gyógyulás lehetőségétől. (E) alapján mégsem kötelességed megmérgezni a minisztert. Még egy igen nagy rossz elkerülése érdekében sem kell gyilkossá válnod. Összefoglalva, (E) ésszerűnek tűnik.</p>
<p>Akkor most tegyük fel, hogy moziba akarsz menni. A jegy 1500 Ft. Ha ezt odaadod egy szegénynek, akkor lehetővé teszed, hogy ennivalóhoz jusson, vagy hogy kiváltsa a gyógyszerét, stb. (E) szerint ezért kötelességed ezt a pénzt odaadni, hiszen ezt módodban áll megtenni, nem jár erkölcsi áldozattal, és valami nagyon nagy rosszat akadályozol meg vele.</p>
<p>OK, odaadtad – most mellékes, hogy egy koldus kezébe adtad, vagy egy jótékonysági szervezetnek juttattad el. Tehát 1500 mínusz. De te még mindig moziba akarsz menni, és pénzed is van még. <img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/singer_2.jpg" alt="singer_2.jpg" class="imgright" />Ám a jegyre szánt 1500 Ft-ot az iménti okból megint csak adakozásra kell fordítanod. Meg a következő 1500-at is. És így tovább. Most már láthatod, mire fut ki a gondolatmenet. Mindaddig adakoznod kell, amíg adakozni tudsz. Csak azután hagyhatod abba, amikor leküzdötted magad valahova a létminimum közelébe. Ráadásul, ha csakugyan így teszel, még csak nem is tekintheted magad áldott jó embernek, afféle földi szentnek, hiszen (E) alapján csupán a <em>kötelességed</em> teljesíted.</p>
<p>Ha most nem határozod el, hogy irány a létminimum, akkor az érv nem győzött meg. De mi lehet vele a baj? Vagy talán mégis inkább irány a létminimum? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"><em>Peter Singer nyomán</em></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F04%2F23%2Firany_a_letminimum_avagy_kotelesseg-e_az_adakozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F04%2F23%2Firany_a_letminimum_avagy_kotelesseg-e_az_adakozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F04%2F23%2Firany_a_letminimum_avagy_kotelesseg-e_az_adakozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Irány a létminimum?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/04/23/irany_a_letminimum_avagy_kotelesseg-e_az_adakozas#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8652878" border="0" /></a><br /></p>
jótékonyság
adakozás
utilitarizmus
kötelezés
utiltarista
Peter_Singer
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/singer_1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/03/19/nincsen_ido
Nincsen idő?
2016-03-19T08:00:00+01:00
2016-03-19T08:00:00+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Azt, hogy a dolgok időben léteznek, kétféleképpen szoktuk elgondolni. (A) A <em>múlt</em>, <em>jelen</em> és <em>jövő</em> révén. Ami most még jövő, egyszer csak jelen lesz, azután meg múlt. Ancsának holnap lesz a szülinapja, eltelik egy nap, és megünnepeljük, aztán még egy nap, és már el is múlt a születésnapja. (B) Az <em>előbb</em> és <em>később</em> révén. Bea előbb tölti be 18-at, mint Csilla, Csilla később tölti be a 18-at, mint Bea.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/mctaggart1.jpg" alt="mctaggart1.jpg" class="imgleft open-in-modal" width="348" height="290" />Ez a kétféle elképzelés nem vezethető vissza egymásra. Egy eseményt bármilyen más eseménytől függetlenül lokalizálhatunk a múltban, a jelenben vagy a jövőben: a helye nem attól függ, hogy mi van előbb vagy később. Megfordítva: az, hogy egy esemény korábbi egy másiknál, nem határozza meg, hogy múltbeli, jelenbeli vagy jövőbeli.</p>
<p>Kezdjük (A)-val. Vegyünk az egyszerűség kedvéért egy pillanatnyi eseményt, mondjuk azt, hogy a futár becsenget az interneten megrendelt kütyüvel. Természetesen ez nem tartozhat egyformán a múlthoz, a jelenhez és a jövőhöz: a futár vagy már csengetett, vagy éppen most csenget, vagy csak a jövőben fog csengetni. Másfelől azonban mégis hozzátartozik mindháromhoz. Bármilyen múltbeli eseményre igaz, hogy volt jövőbeli és jelenbeli is. Ugyanígy, bármilyen jelenlegi eseményre igaz, hogy jövőbeli volt, és múltbeli lesz. Ebben nincs ellentmondás. Hogy a három szegmens melyikébe tartozik, azon múlik, hogy honnan nézzük. Például: más a múltbeli jelen, a jelenbeli jelen, és a jövőbeli jelen. De ezekre a bonyolultabb időmeghatározásokra ugyanaz igaz, mint az egyszerűekre: valami nem lehet egyszerre múltbeli jelen, jelenbeli jelen és jövőbeli jelen. De ha bármelyik időmeghatározás igaz egy eseményre valamely időpontban, akkor az összes többi igaz rá, noha más időpontokban. Ami most múltbeli múlt, az volt jelenbeli múlt, jövőbeli múlt, továbbá múltbeli jelen, jelenbeli jelen, stb. Vagyis az, hogy mely időmeghatározások állnak egy eseményre, megint csak azon múlik, hogy honnan nézzük. Más a múltbeli jelen a jelenben, a jelenbeli jelen a jelenben, és a jövőbeli jelen a jövőben. A kezdeti három időszegmensből kilenc (M/Je/Jö-beli M/Je/Jö), majd huszonhét (M/Je/Jö-beli M/Je/Jö a M/Je/Jö-ben).</p>
<p>Ezzel azonban elindul egy végtelen regresszus. Ahhoz, hogy egy eseményt besoroljuk a múltba, a jelenbe vagy a jövőbe, szükségünk van egy vonatkoztatási pontra. Aminek besorolása újabb vonatkoztatási pontot követel meg, és így tovább. Következésképpen, egy esemény időbeli helye (A) módon soha nem határozható meg.</p>
<p>„De hát” – mondhatná valaki –, „feleslegesen bonyolítjuk túl a dolgokat. Minden egyes esemény három részre osztja fel az időt: ami <em>korábbi</em>, az a múlt, ami <em>későbbi</em>, az a jövő, amelyik se nem <em>korábbi</em>, se nem <em>későbbi</em> az a jelen. A kütyü megrendelésének más események tartoznak a múltjába, a jelenébe, és a jövőjébe, mint a kütyü megérkezésének. Ennyi az egész.”</p>
<p>Igaz. De ekkor már nem (A) módon gondolkodunk az időről, hanem (B) módon – figyeljünk csak a kurzivált kifejezésekre! Ha így teszünk, úgymond alaposan méretre vágjuk a múltat, a jelent és a jövő. Csak valamilyen eseményhez képest beszélhetünk múltról, jelenről és jövőről. Múlt mindaz, ami előbbi, jövő mindaz, ami későbbi, jelen pedig mindaz, ami se nem korábbi, se nem későbbi.</p>
<p>A baj az, hogy ha az időt úgy fogjuk fel, mint amit az előbb és a később strukturál, akkor az időbeli létezés ugyanolyan, mint a térbeli létezés. Semmi nincs egyszerűen keleten. Magyarországról nézve Japán keleten van, Hawaiiról nézve nyugaton, Japánból nézve pedig se nem keleten, se nem nyugaton.</p>
<p>Csakhogy ebben van valami aggasztó. A térben tetszés szerint mozoghatunk: mehetünk keletre, és mehetünk nyugatra. Az időben azonban egy irányban mozgunk. (Ez még akkor is igaz, ha az időutazás fizikailag lehetséges – ld. <a href="http://namitgondolsz.blog.hu/2014/10/04/elore_a_multba_125">http://namitgondolsz.blog.hu/2014/10/04/elore_a_multba_125</a> Miközben az időutazó visszatér a múltba, ő maga öregszik.)</p>
<p>Ami még rosszabb, a pusztán az előbb és később által rendezett időből valami nagyon fontos kimarad az idővel kapcsolatos tapasztalatunkból. Már előre rettegsz a Vámpír professzornál teendő vizsgádtól. Amikor befejezted, megkönnyebbülsz: hála Istennek, túl vagyok rajta. De nem attól rettegsz, amikor a vizsga később van, mint a könyvek fölötti gyötrődés. Attól rettegsz, ami a jövőben vár rád. És nem is attól könnyebbülsz meg, hogy a vizsga befejezése később van, mint a vizsga kezdete. Attól könnyebbülsz meg, hogy kész, vége van, immár a múlthoz tartozik. Reményeink, félelmeink, örömeink és bánataink nem az előbb és később által strukturált időhöz kötődnek, vagy az egyes eseményekhez képest definiált jövőhöz, jelenhez és múlthoz, hanem az önmagában vett jelenhez, múlthoz és jövőhöz.</p>
<p>Összegezzük, mire jutottunk.<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/mctaggart2.jpg" alt="mctaggart2.jpg" class="imgright" /> Ha az időről (A) módon gondolkodunk, végtelen regresszushoz jutunk. Ha pedig (B) módon, akkor nem ragadjuk meg az idő azon sajátosságait, amely a tértől megkülönbözteti. Nem az következik ebből, hogy az idő, ahogyan el szoktuk gondolni, valójában nem is létezik? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"><em> J. </em><em style="line-height: 17.55px;">M. E. McTaggart nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F03%2F19%2Fnincsen_ido%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F03%2F19%2Fnincsen_ido%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F03%2F19%2Fnincsen_ido%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nincsen idő?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/03/19/nincsen_ido#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8469108" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/mctaggart1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/02/20/kie_a_gyermek
Kié a gyermek?
2016-02-20T05:59:49+01:00
2016-02-20T05:59:49+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Clark és Lois szeretik egymást, boldog házasságban élnek, és nagyon szeretnének gyereket. Sajnos Lois <img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/surrogacy.jpg" alt="surrogacy.jpg" class="imgright open-in-modal" width="321" height="277" /><br />bizonyos egészségügyi problémák miatt nem alkalmas a gyermek kihordására. Szerencsére közös jó barátjuk, Martha, aki mélyen átérzi fájdalmukat, vállalja, hogy kihordja gyermeküket. Nem béranyaságról van szó: Martha nem kap pénzt a terhességért és a szülésért (legfeljebb a terhességgel összefüggő költségeit térítik, a gyógyszert és az orvosi számlákat). Hála a korszerű reprodukciós technikáknak, nem okoz gondot Lois petesejtjét Clark ivarsejtjével in vitro megtermékenyíteni, majd a megtermékenyített petesejtet beültetni.</p>
<p><em>1. eset</em>. Telik-múlik az idő, s a terhesség előrehaladtával Martha egyre inkább anyai érzelmeket kezd táplálni a megszületendő gyermek iránt, s mikor megszüli, nem akarja Clarknak és Loisnak átadni. </p>
<p>Mire hivatkozhat Martha?</p>
<p style="padding-left: 30px;">(M1) Én szültem meg.</p>
<p style="padding-left: 30px;">(M2) Én figyeltem minden mozdulatát. Én voltam boldog, ha vígan rugdalódzott, és én aggódtam, ha túl hosszú ideig nem mozdult meg. Egyszóval én fektettem bele a több érzelmi munkát. A válás alkalmával is annak ítélik a gyermeket, aki valóban törődött vele.</p>
<p style="padding-left: 30px;">(M3) Én viseltem el a terhesség összes kényelmetlenségét. Én küszködtem azzal, hogy alvásra alkalmas pozícióba tornázzam magam, nekem kellett rossz napokon állandóan a vécére rohangálnom, és akkor a kihagyott fitneszről nem is beszélek. Én hoztam érte a több áldozatot.</p>
<p>Mire hivatkozhat Clark és Lois?</p>
<p style="padding-left: 30px;">(CL1) A gyermeknek genetikailag mi vagyunk a szülei.</p>
<p style="padding-left: 30px;">(CL2) A gyermek a mi szándékunkból született meg. Nem Martha akart gyereket, hanem mi.</p>
<p><em>2. eset</em>. Telik-múlik az idő, s Martha terhességének előrehaladtával Clark és Lois kapcsolata megromlik. Mikor benyújtják a válókeresetet, már kicsúsztak abból az időszakból, amelyen belül a művi abortusz engedélyezett. Mire a baba megszületik, már el is váltak, és új párra is találtak. Clark azt akarja, hogy gyermekének genetikailag is új párja legyen az anyja. Lois párjának pedig több gyermeke is van, akiket Lois imád, s nem érzi úgy, hogy szüksége lenne még egy gyermekre, aki az ő génjeit hordozza. Martha mindkettőjükben csalódott: úgy érezi semmibe vették az áldozatát. Amikor a gyermek megszületik, kijelenti, hogy esze ágában sincs felnevelni. Hogy a dolog még rosszabb legyen, a gyermek olyan fogyatékosságokkal jön a világra, melyek miatt nincs, aki örökbe fogadná. De ha egyszer megszületett, valakinek csak gondoskodnia kell róla. Ki legyen az?</p>
<p>Martha: Nem én!</p>
<p style="padding-left: 30px;">(M1*) Én csak megszültem.</p>
<p style="padding-left: 30px;">(M2*) Ők azok, akik gyereket akartak. Nekem ez az egész eszembe se jutott volna.</p>
<p>Lois: Nem én!</p>
<p style="padding-left: 30px;">(L1*) Csak genetikailag származik tőlem.</p>
<p style="padding-left: 30px;">(L2*) Nem én szültem meg. Soha nem voltam vele abban a mély, intim kapcsolatban, ami anyává tenne.</p>
<p>Clark: Nem én!</p>
<p style="padding-left: 30px;">(C1*) Én itt, kérem szépen, egyszerű spermadonor vagyok.</p>
<p>Mi lenne a helyes döntés az 1. esetben? Mi a 2. esetben? Mihez kezdünk azzal, hogy a 2. esetben a felek (részben) azzal érvelnek saját álláspontjuk mellett, amivel az 1. esetben az ellentétes álláspont mellett érveltek? Na, mit gondolsz?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F02%2F20%2Fkie_a_gyermek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F02%2F20%2Fkie_a_gyermek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F02%2F20%2Fkie_a_gyermek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kié a gyermek?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/02/20/kie_a_gyermek#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8399648" border="0" /></a><br /></p>
béranya
dajkaterhesség
dajkaanya
más_gyermekét_megszülni
bérterhesség
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/surrogacy.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2016/01/23/ha_igaz_a_matek_honnan_tudhatjuk
Ha igaz a matek, honnan tudhatjuk?
2016-01-23T06:25:31+01:00
2016-01-23T06:25:31+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Íme két széles körben elfogadott megállapítás a matematikáról.</p>
<p>(1) A matematikai mondatok igazsága, ugyanúgy mint a többi mondat igazsága, a mondat szerkezetén, a benne szerepelő szavak jelentésén és a tényeken múlik.</p>
<p>(2) Van matematikai tudásunk. Valóban tudjuk, hogy 2+2=4, hogy végtelen sok természetes szám van, stb.</p>
<p>Vajon lehet-e mind a kettő igaz?</p>
<p>Kezdjük (1)-gyel. Vegyünk egy közönséges és egy matematikai mondatot.</p>
<p>(a) Van olyan nagyváros, amely régebbi New Yorknál.</p>
<p>(b) Van olyan tökéletes szám, amely nagyobb 17-nél.</p>
<p>Mindkét mondat szerkezete az alábbi sémát követi:</p>
<p> Van olyan <em>FG</em>, amely <em>R</em> viszonyban áll <em>a</em>-val.</p>
<p>Az ilyen szerkezetű mondatok abban az esetben igazak, ha az <em>F</em> tulajdonságú <em>G</em>-k valamelyike <em>R</em> viszonyban van egy bizonyos <em>a</em> dologgal. A különbség a két mondat között csak annyi, hogy az (a)-ban és (b)-ben szereplő szavak más tulajdonságokat, viszonyokat és dolgokat jelölnek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/benacerraf1.jpg" alt="benacerraf1.jpg" class="imgleft" width="340" height="191" />De ez a különbség fontos: a matematikai dolgok és tulajdonságok <em>absztraktak </em>szemben a közönséges dolgokkal. Nincs téridőbeli pozíciójuk, és nem vesznek részt oksági kapcsolatokban. Az 5 nincs sem Pesten, sem Budán, sem Európában, sem Amerikában. Az 5 nem eszik és nem iszik, de őt sem eszik vagy isszák. Amit pedig fel lehet írni a táblára és le lehet törölni a tábláról, az nem az 5, hanem az 5-öt jelölő jel.</p>
<p>Térjünk rá (2)-re. Elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a tudás megszerzéséhez megfelelő képességekre van<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/benacerraf2.jpg" alt="benacerraf2.jpg" class="imgright" /> szükség. A megismerési képességek kialakulását evolúciós úton magyarázzuk. Fejlett térlátásunk akkor alakult ki, amikor még a fák ágai között ugrándoztunk. Aki jobban becsülte meg a távolságokat, nem pottyant le, előbb érte el a banánt, stb., s így inkább hagyott hátra utódokat. Így a szelekciós nyomások a jobb térlátás irányába kormányozták azt a főemlős populációt, amelyből származunk. Persze ez még inkább csak egy magyarázat vázlata, s talán nem is ez a helyes magyarázat, de mindenesetre ilyen jellegű magyarázatra van szükség.</p>
<p>Csakhogy (1) nyomán oda jutottunk, hogy a matematikai mondatokat a számok, és hasonló absztrakt entitások viszonyai teszik igazzá. Nehéz elképzelni, hogy az absztrakt entitások megismerésére való képesség miféle evolúciós előnnyel járna. Egy számot nem lehet megenni, egy számmal nem lehet párzani, bár nem is fal fel Erre azt felelhetnénk, hogy legtöbb megismerési képességünk nem kecsegtet ilyen közvetlen haszonnal, hanem csak sok áttételen keresztül növeli evolúciós rátermettségünket. Pl. ha jobb vagy a hazugságok felismerésében, nagyobb valószínűséggel teszel szert magasabb státuszra a csoportban, ami anyagi előnyökkel jár. Mivel az anyagi előnyök vonzóbb partnerré tesznek, nagyobb valószínűséggel lesznek utódaid. A matematikai képességek esetében azonban ezeket az áttételeket is nehéz elképzelni. (Persze, ha jó vagy matekból, nagyobb valószínűséggel leszel bankigazgató – de hát hol voltak még bankok, amikor matematikai képességeink kifejlődtek!)</p>
<p>Azt is felelhetnénk, hogy a matematikai megismerés nem sajátos képességeken alapul, hanem olyan megismerési képességeken, amelyeknek igenis megvan a maga evolúciós haszna. De hát miféle megismerési képességeken? Az olyan, a tudományos megismerés során kihasznált képességeknek, mint az általános mintázatok és szabályszerűségek megragadása vagy az oksági hipotézisek felállítására való képesség, meglehet a maguk evolúciós haszna, de a matematika jelentős részben nem ilyen képességeken alapul.</p>
<p>Vagyis, ha alaposan utána gondolunk (1)-nek és (2)-nek, elég rejtélyesnek tűnik, hogyan lehetnek egyszerre igazak. Akkor feladjuk valamelyiket? Vagy mégis van mód az összeegyeztetésükre. Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"><em>Paul Benacerraf és Hartry Field nyomán </em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fha_igaz_a_matek_honnan_tudhatjuk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fha_igaz_a_matek_honnan_tudhatjuk%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fha_igaz_a_matek_honnan_tudhatjuk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ha igaz a matek, honnan tudhatjuk?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2016/01/23/ha_igaz_a_matek_honnan_tudhatjuk#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8301572" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/benacerraf1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2015/12/26/ha_a_manipulacio_megfoszt_a_szabadsagtol_soha_nem_is_lehetsz_szabad
Ha a manipuláció megfoszt a szabadságtól, soha nem is lehetsz szabad?
2015-12-26T08:00:00+01:00
2015-12-26T08:00:00+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>A gonosz idegsebész a lesötétített autóban csak az alkalomra vár, hogy tesztelje a chipet, melyet a mit sem sejtő <img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/manipulation_1.jpg" alt="manipulation_1.jpg" class="imgright" width="318" height="318" />Alfréd agyába beültetett. Amikor a közértből kilépő néni zsebéből kicsúszik a pénztárca, leüt pár billentyűt a laptopján. A laptop rádiójelet küld chipnek, amely szélsőségesen önző és anyagias gondolati folyamatokat indít be. Alfréd lehajol, zsebre vágja a pénztárcát, és fütyörészve elsétál az ellenkező irányba. Alfréd ettől nem lesz szemétláda. Manipuláció áldozata, nem döntött szabadon. Szemétláda akkor lenne, ha szabad döntéséből nyúlná le a pénztárcát.</p>
<p>Amikor így ítélünk, adottnak vesszük, hogy az erkölcsi felelősség megköveteli a szabad döntést, s hogy vannak szabad döntéseink. Ha valaki azt felelné erre, hogy szabadság nem létezik, mert Alfréd tette a normális körülmények között is ugyanúgy okságilag meghatározott, mint amikor az idegsebész manipulációjának áldozata, azt aligha találnánk meggyőzőnek. Persze – felelnénk – Alfréd tettei okságilag meghatározottak: hogy mit tesz nem a véletlen műve. Csakhogy nem minden oksági meghatározottság zárja ki a szabadságot. Szabadnak éppen az olyan cselekedeteket tekintjük, amelyek bizonyos típusú oksági folyamatokból származnak. Hogy milyenből? Sokféle jelölt van. Mondhatjuk azt, hogy Alfréd tettének jelleméből kell fakadnia. Vagy azt, hogy Alfrédnak ne legyen semmiféle fenntartása a cselekedetét irányító vágyakkal szemben. Vagy a cselekedethez vezető folyamatnak érzékenynek kell lennie az indokokra, különös tekintettel a morális indokokra.</p>
<p>De biztos, hogy lényegi különbség van a manipulációs és a normális esetek között? Lássunk egy érvet amellett, hogy nincs.</p>
<p>Tegyük fel, hogy Alfrédot nem online manipulálják, hanem a chipet még gyerekkorában beültették, s az folyamatosan gondoskodik arról, hogy Alfréd többnyire önző és anyagias módon viselkedjen. Ez, ha úgy tetszik, offline manipuláció. Az, hogy Alfréd tetteit nem ad hoc befolyásolják, hanem előre beprogramozták, hogy milyen szempontok alapján döntsön, nem tűnik lényegi különbségnek. Alfréd tettei így is úgy is mások határozzák meg, ezért az offline manipuláció is kizárja a szabadságot.</p>
<p>A következő lépésben az offline chipes manipulációt cseréljük le a pszichológiai indoktrinációra. Alfrédba még kisgyerek korában elkezdték sulykolni, hogy egyedül ő számít a világon, és hogy a pénz mindenek feletti érték, s mire elérte azt a kort, amelyben képessé válhatott volna az indoktrinációt felismerni és meggátolni, már önző és anyagias lénnyé vált. Ha az előző esetben megtagadtuk Alfrédtól a szabadságot, ebben az esetben is meg kell tagadnunk, hiszen a chip és az indoktrináció közötti különbség nem tűnik fontosnak a szabadság szempontjából. Ugyanígy nem tűnik fontosnak, hogy Alfrédet nem egyvalaki programozza bizonyos fajta cselekedetekre, hanem inkább egy társadalmi csoport.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/manipulation_2.jpg" alt="manipulation_2.jpg" class="imgleft" width="328" height="351" />De ha az indoktrináció kizárja a szabadságot, akkor miért is lenne Alfréd szabad a normális esetben? A normális esetben Alfréd bármely cselekedetének hátterében számtalan tényező húzódik meg: genetikai adottságok, otthoni és iskolai szocializáció stb. Ezek együttesen oda vezetnek, hogy az adott pillanatban önző és anyagias érdekeinek engedjen. Ekkor viselkedésének sokféle, pontosan nem azonosítható oka van, de ezeket éppoly kevéssé választhatja meg, ahogy az online, az offline és az indoktrinációs esetben sem választhat. Az, hogy nem tudunk felmutatni senkit, sem gonosz idegsebészt, sem társadalmi csoportot, aki vagy amely azt akarná, hogy Alfréd ilyen és ilyen módon cselekedjen, szintén nem tűnik fontosnak.</p>
<p>Ha tehát az online manipuláció kizárja a szabadságot, akkor a normális esetben sincs szabadság, hiszen az offline manipulációtól az indoktrináción át a normális esetig jutva sehol nem észleltünk fontos különbséget. Így hát nincsen szabadság.</p>
<p>Vagy valahol hibás a gondolatmenet? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>Derk Pereboom nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F12%2F26%2Fha_a_manipulacio_megfoszt_a_szabadsagtol_soha_nem_is_lehetsz_szabad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F12%2F26%2Fha_a_manipulacio_megfoszt_a_szabadsagtol_soha_nem_is_lehetsz_szabad%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F12%2F26%2Fha_a_manipulacio_megfoszt_a_szabadsagtol_soha_nem_is_lehetsz_szabad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ha a manipuláció megfoszt a szabadságtól, soha nem is lehetsz szabad?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2015/12/26/ha_a_manipulacio_megfoszt_a_szabadsagtol_soha_nem_is_lehetsz_szabad#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8194626" border="0" /></a><br /></p>
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/manipulation_1.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2015/11/21/nincsenek_csodak_421
Nincsenek csodák?
2015-11-21T06:41:12+01:00
2015-11-21T06:41:12+01:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p>Ugye úgy gondolod, hogy nincsenek? Soha senki se nem járt a vízen, nem támasztott fel halottakat, nem szaporított kenyeret és halat, stb. A tudomány és a hétköznapi tapasztalat kizárja ennek a lehetőségét. Ha ez így van, ez nem pusztán azt jelenti, hogy történetesen úgy esett, hogy senki nem tett csodát. Vagyis nem arról van szó, hogy például valaki járhatott volna a vízen, de valamiért elmulasztotta a lehetőséget, hanem hogy nem lehet a vízen járni, és pont. Vagyis<img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/raise_the_dead.jpg" alt="raise_the_dead.jpg" class="imgright" /></p>
<p style="padding-left: 30px;">(L) A csodák lehetetlenek.</p>
<p>Vajon be lehet-e ezt bizonyítani olyasvalaki ellenében, aki szerint igenis történtek csodák? Az illető például erre hivatkozna, hogy megbízható szemtanúk tanúsítják, hogy</p>
<p style="padding-left: 30px;">(V) Valamikor réges-régen valaki egyszer járt a vízen.</p>
<p>Nyilván azt gondolod, hogy a szemtanúk hazudtak, káprázott a szemük, túl sok bort ittak. Sajnos a szemtanúk rég halottak, s immár nem kérdezhetjük ki őket, ahogy az állítólagos vízen járót sem invitálhatjuk közénk egy röpke kísérlet erejéig. Így (V)-t közvetlenül nem cáfolhatjuk.</p>
<p>Szintén nem cáfolhatjuk arra való hivatkozással, hogy soha senki nem látta, hogy valaki a vízen járt volna, mert a csodahívő szerint valakik igenis láttak ilyesmit. Vagyis ha az emberi nem eddigi tapasztalatára hivatkoznánk, körben forgó módon okoskodnánk.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/walk_on_water.jpg" alt="walk_on_water.jpg" class="imgleft" />Következőnek megpróbálkozhatunk azzal, hogy (V) hamisságát egyedi megfigyelések a tudomány törvényei révén igazoljuk. Azt mondjuk: adottnak véve a gravitáció törvényét, az ember és a víz fajsúlyát, a nyomás, erő és felület összefüggését, az emberi talp alapterületét, valamint a víz felületi feszültségét, kiszámíthatjuk, hogy aki vízre lép, az elmerül. Ezzel azonban csak tovább toltuk a problémát, hiszen a csodahívő úgy érvelhet, hogy mivel (V) igaz, a tudományos következtetés valamelyik premisszájának hamisnak kell lennie.</p>
<p>Így nem marad más lehetőség, hogy azt (V)-t (L) alapján cáfoljuk. Mivel a csodák lehetetnek, a vízen járni pedig csoda volna, soha senki nem járt a vízen. Ebben az esetben viszont előfeltételezzük (L)-t, amit igazolni akartunk, vagyis okoskodásunk újra körben forog.</p>
<p>Ha az mind igaz, (V)-t nem cáfolhatjuk, ezért (L)-t sem igazolhatjuk. Gondolhatod ugyan azt, hogy nincsenek csodák, de ezt nem vagy képes alátámasztani. Ismeretelméleti szempontból semmivel sem vagy jobb helyzetben a csodahívőnél. Hiába vádolod a csodahívőt azzal, hogy hite megalapozhatatlan, ő ugyanilyen jogosan vádol téged ezzel. A te hited semmivel sem megalapozottabb az övénél. Vagy lehet, hogy valamit nem vettünk számításba? Te mit gondolsz?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fnincsenek_csodak_421%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fnincsenek_csodak_421%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fnincsenek_csodak_421%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nincsenek csodák?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2015/11/21/nincsenek_csodak_421#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/8086348" border="0" /></a><br /></p>
vallás
hit
csoda
csodák
Isten
jár_a_vízen
halottak_feltámasztása
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/raise_the_dead.jpg
https://namitgondolsz.blog.hu/2015/10/17/demokratikus_dontes_hogyan_is
Demokratikus döntés – hogyan is?
2015-10-17T05:44:39+02:00
2015-10-17T05:44:39+02:00
namit
https://blog.hu/user/846352
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/discursive_1.jpg" alt="discursive_1.jpg" class="imgleft" />A háromfős bírói tanács emberölés ügyében fog ítélkezni, mégpedig többségi döntés alapján. Ahhoz, hogy a vádlottat bűnösnek mondják ki, két feltételnek kell teljesülnie:</p>
<p style="padding-left: 60px;">(1) a vádlottnak szándékában állt megölni az áldozatot</p>
<p style="padding-left: 60px;">(2) a vádlott megölte az áldozatot</p>
<p>Csakhogy a tanács tagjai között nincs egyetértés.</p>
<p style="padding-left: 60px;"><strong>A</strong> bíró szerint mindkét feltétel teljesül</p>
<p style="padding-left: 60px;"><strong>B</strong> bíró szerint csak (1)</p>
<p style="padding-left: 60px;"><strong>C</strong> bíró szerint csak (2)</p>
<p>Vajon hogyan döntsenek?</p>
<p>Nos az (1) kérdésben két igen (<strong>A</strong> és <strong>B</strong>) áll egy nem-mel szemben, vagyis a többségi elv alapján a válasz igen. A (2) kérdésben szintén két igen (<strong>A</strong> és <strong>C</strong>) áll egy nem-mel szemben, így a válasz újfent igen. Mivel mindkét kérdésre igen a válasz, ki kell mondani, hogy a vádlott <em>bűnös</em>. Csakhogy a három bíró közül csak egy (<strong>A</strong>) tartja a vádlottat emberölésben bűnösnek. (<strong>B</strong> szerint (2) nem teljesül, <strong>C</strong> szerint (1)). Így a többségi elv alapján úgy kell dönteniük, hogy a vádlott emberölésben <em>nem bűnös</em>.</p>
<p>Ez nem ellentmondás, hanem dilemma, mert az ellentmondó ítéletekre különböző eljárással jutunk. Az első esetben többségi elv alapján döntünk a premisszákról, melyekből levonhatjuk a döntést a bűnösségre nézve. A második esetben minden bíró külön vonja le a következtetést a premisszákból, és az általunk levont konklúziókon futtatjuk a többségi elvet. Vajon melyik a helyes eljárás?</p>
<p>A racionalitás (és a jog) követelményeinek akkor teszünk eleget, ha a vádlottat akkor és csak akkor mondjuk ki bűnösnek, ha (1) és (2) is teljesül. Ha a premisszákon alkalmazzuk a döntési elvet, akkor a bírói tanács mint csoport racionálisan viselkedik, hiszen (1) és (2) teljesülése nyomán bűnösnek mondja az áldozatot, a csoport racionalitása azonban ütközik a bírók többségének (<strong>B</strong> és <strong>C</strong>) egyéni racionalitásával, hiszen többségük szerint a bűnösség valamelyik feltétele nem teljesül. Ha viszont az egyénileg levont konklúziókon alkalmazzuk a többségi elvet, akkor az egyéni racionalitás érvényesül, de a csoport mint egész irracionális, hiszen annak ellenére ártatlannak mondja ki a vádlottat, hogy a bűnösség mindkét feltételéről igaz, hogy a többségi álláspont szerint teljesül.</p>
<p>A dilemma bármilyen esetben felmerülhet, amikor valamilyen csoport demokratikus úton szeretne nyilvánosan megindokolható döntésre jutni – miért ezt a jelöltet támogatja a bizottság, miért fogadják el a szakszervezetek a cégvezetés ajánlatát, miért támogatja valamely szakmai szövetség a kormány törvényjavaslatát stb. Ha nincs demokratikus döntéshozatal, hanem az erősebb kutya … dönt, nincs dilemma sem. Ha nem kell a döntést megindokolni, vagyis nem kell megmutatni, hogy a releváns szempontok megítélése (a példában (1)-é és (2)-é) összhangban van a végső döntéssel (példánkban az ítélettel), akkor sincs dilemma: nem latolgatjuk a szempontokat, hanem szavazunk és kész. Csakhogy egy demokratikus társadalomban bizony gyakran megesik, hogy a dilemma feltételei adottak: a csoport demokratikusan működik, és nyilvánosan számot kell adnia döntéséről.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/discursive_2.jpg" alt="discursive_2.jpg" class="imgnotext" />Akkor melyik eljárást kövessük? A releváns szempontok, a döntés premisszái tekintetében érvényesítsük a többségi elvet, s fogadjuk el az ebből adódó konklúziót, vagy ki-ki egyénileg vonja le a konklúziót, azaz hozza meg saját döntését, s ezek után kerüljön sor a szavazásra? Melyik felel meg jobban a demokratikus döntéshozatal követelményeinek? És melyik lehet eredményesebb? Na, mit gondolsz?</p>
<p style="text-align: right;"> <em>Philip Pettit nyomán</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F10%2F17%2Fdemokratikus_dontes_hogyan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F10%2F17%2Fdemokratikus_dontes_hogyan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnamitgondolsz.blog.hu%2F2015%2F10%2F17%2Fdemokratikus_dontes_hogyan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Demokratikus döntés – hogyan is?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://namitgondolsz.blog.hu/2015/10/17/demokratikus_dontes_hogyan_is#comments"><img class="item_ctp" src="https://namitgondolsz.blog.hu/rss/image/post/id/7972835" border="0" /></a><br /></p>
racionalitás
döntés
demokrácia
deliberáció
demokratikus_döntés
csoportos_racionalitás
deliberatív_demokrácia
diszkurzív_dilemma
doktrinális_paradoxon
0
Na, mit gondolsz?
https://namitgondolsz.blog.hu
https://m.blog.hu/na/namitgondolsz/image/discursive_1.jpg