HTML

<div class="fb-like-box" data-href="https://www.facebook.com/pages/namitgondolszhu/245655545444485?ref=hl" data-colorscheme="dark" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="false"></div>

Na, mit gondolsz?

E blogban valódi filozófia problémákat mutatunk be egyszerűen, irányzatok és idegen szavak nélkül. Ha van kedved, gondolkodj el rajtuk!

Like Box

18.
október

A doboz titka

namit  |  2 komment

Szuperjós eddigi jóslatai mindig bejöttek. Nem azért, mert alig jósolt valamit, és vak tyúk is talál szemet: számtalan dolgot jósolt meg helyesen. Nem is azért, mert csak olyasmit jósolt, amit amúgy is biztosra lehetett venni: nagyon sok jóslata hihetetlennek tűnt. Nem tudni, hogy csinálja, de eddig mindig beletrafált.

Ezt nagyon is jól tudod, amikor leültet egy asztalhoz, amelyen két doboz van, és a következőt mondja:

„Ha mindkét dobozt kinyitod, megkapod, ami bennük van. Ha csak az egyiket nyitod ki, megkapod, ami benne van, de nem kapod meg, ami a másikban van. Capisce? Nyilván tudni szeretnéd, mi van bennük. Nos:

Az A dobozba 1000 Ft-ot tettem.

Ha azt jósoltam, hogy csak a B dobozt nyitod ki, B dobozba 1.000.000 Ft-ot tettem.

Ha azt jósoltam, hogy mindkét dobozt kinyitod, B-be nem tettem semmit.”

Azt, hogy mit jósolt, nem mondja el. Akkor most mitévő légy?

newcomb.jpg

Világos, hogy csak A-t nincs értelme kinyitni, mert ennél mindkettő kinyitása jobb választás. Ha mindkét dobozt kinyitod, akkor is megkapod az A-ban lévő 1000 Ft-ot, és esetleg szerzel még 1.000.000-t. Tehát két lehetőséget érdemes mérlegelned: mindkettőt kinyitod, vagy csak B-t. Csakhogy mindkét döntés mellett nagyon jó érv szól.

Mindkettőt

Szuperjós már elhelyezte a pénzt. B-ben vagy van 1.000.000, vagy nincs, ez nem függ attól, hogyan döntesz. Tegyük fel, hogy B-ben 1.000.000 van. Ebben az esetben mindkettő kinyitásával jársz jobban, hiszen akkor 1.001.000-et kapsz, míg csak B kinyitásával 1.000.000-t. Tegyük fel most, hogy B üres. Ekkor is mindkettő kinyitásával jársz jobban, hisz így 1000-et kapsz, míg csak B-vel semmit. Így is, úgy is jobban jársz 1000 Ft-tal. [Ez a domináns stratégián alapuló válasz: egy stratégia akkor dominál egy másikat, ha nincs olyan eshetőség, amelyben rosszabbul járnánk vele, de van olyan, amelyben jobban. A kétdobozos válasz domináns, hiszen mindkét esetben jobban járunk vele.]

Csak B-t

Szuperjós eddigi teljesítményének fényében rendkívül valószínű, hogy helyesen jósolta meg, hogyan döntesz. Ezért rendkívül valószínű:

Ha mindkettőt kinyitod, Szuperjós ezt jósolta, és B üres.

Ha csak B-t nyitod ki, Szuperjós ezt jósolta, és B-ben 1.000.000 van.

Ennek megfelelően, ha mindkettőt kinyitod, igen valószínű, hogy 1000 Ft-ot szerzel, míg ha csak B-t nyitod ki, igen valószínű, hogy 1.000.000-t. [Ez a várható hasznosságon alapuló válasz. A döntés várható hasznossága azt fejezi ki, hogy átlagosan milyen haszon várható a döntéstől annak fényében, hogy milyen valószínűséggel eredményez különböző kimeneteleket, és ezekben mennyit nyerünk. Csak B-től rendkívül nagy valószínűséggel várhatunk 1.000.000-t + rendkívül kis valószínűséggel semmit. A várható hasznosság így valamivel 1.000.000 alatt lesz.  A kétdobozos döntéstől rendkívül nagy valószínűséggel várhatunk 1000-et + rendkívül kis valószínűséggel 1.001.000-et. Ennek várható hasznossága 1000 fölött, de jóval 1.000.000 alatt lesz. ]

„Na” – kérdezi Szuperjós –, „hogy döntesz?”

William Newcomb és Robert Nozick nyomán

Címkék: döntéselmélet newcomb racionális döntés newcomb paradoxon Nozick Newcomb domináns stratégia várható hasznosság

2 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FMR 2014.10.18. 16:57:19

Rendben, játsszunk. A döntésem: kinyitom mindkettőt. Éspedig a domináns stratégia elve alapján. Mert vegyük észre: Szuperjós a példában a mindentudó, mindenható Isten pozícióját veszi fel. Ám az, hogy ez az istenszerű Szuperjós vajon _jóságos_ is-e egyben, az csak akkor derül ki, miután kinyitottam a dobozokat, hiszen egyedül Szuperjós az, aki dönt a pénzek elhelyezéséről vagy nem elhelyezéséről. Tehát a haszonmaximalizáló döntésem eredménye egyben etikai konzekvenciákat is feltár. Én ugyan anyagilag rosszabbul semmiképp sem járhatok a döntésem során (sőt, mindenképp csak nyerhetek vele), de ami ennél fontosabb: fény derül Szuperjós _szándékára_ velem kapcsolatban, ami a pénzösszegek mértéke szerint differenciálódik.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2014.10.18. 22:31:21

Ez egy tényleg elgondolkodtatóbb paradoxon. Azért nem olyan vészes ez sem. De látjátok feleim, éppen ez (ez is) a filozófia: Egy első látásra, (felszínesen, és messziről) egyszerű, majd másodikra kibogozhatatlan gubanc "tisztába tevése".

A feladatnak kétféle megközelítése van:
1. A reális: A világról szóló eddigi tudásunk alapján, nem hogy nincsenek szuperjósok, de az ilyesmi nem is lehetséges. A jövő még nem történt meg (ezért, és ettől jövő), így a jövő eseményei bizonytalanok, a konkrétumaik nem tudhatóak előre, lények számára nem hozzáférhetőek.
Vagyis egy igazi helyzetben, ha valaki ilyen szöveggel jönne, akkor arra buzgón bólogatnánk, mintha elhinnénk neki, hogy ő a szuperjós, majd, mivel a pénz már mindenképpen elhelyezte korábban, vagyis a dobozok tartalma már nem változhat meg, ezért szépen kinyitnánk mindkét dobozt. Hogy mi volna bennük, azt persze előre nem tudhatnánk, de mivel két doboz mindenképpen több, mint egy (az egyik), ebben a játékban ez a nyerő stratégia.

2. A fiktív változat: Elhisszük, elfogadjuk, hogy ő szuperjós, aki sosem téved. Ez viszont a következőt jelenti: Mielőtt a jós elhelyezné a pénz, _már tudja, hogy mi melyik dobozt fogjuk kinyitni_. És persze ezt mi is tudjuk (hogy ő tudja), hiszen nem vagyunk hülyék, és ez a játékszabályból, játékleírásból következik.
Ilyenkor, ha sokat akarunk nyerni, akkor a B-t nyitjuk ki, hiszen ez esetben a szuperjós is ezt jósolta (már előtte), és így abba tette az 1 milliót.

Na most ugye, ez kétféle játék. A valóság mai állásáról szóló tudásunk szerint a második lehetetlen, az nem működhet, nem reális. Így marad az első. Ha bárki ilyen helyzetbe kerül, és odamegy hozzá egy magát szuperjósnak tartó ember, és játszani akar, akkor az elsőt válassza.
Ha pedig elméletezünk, elrugaszkodunk a rögvalóságtól, a realitásoktól, elfogadjuk a fantasztikus játékszabályokat, akkor a másodikat válassza.

Valójában megint nem volt paradoxon (igazi paradoxonok nem léteznek). A látszólagos ellentmondás a helyzet elmosottságából, tisztázatlanságából adódik. A reális- és a fiktív világ keveredéséből, abból, hogy nem világos, hogy a játék melyik világban, pontosan milyen szabályok, és lehetőségek szerint játszódhat. A paradoxon a "kétféle világ" (a reális, és a fiktív) kétféle megoldásának az ellentmondása. Mihelyt ezt világossá tesszük, eltűnik a paradoxon.
süti beállítások módosítása