Fáj a fejed. Bekapsz egy algopyrint, és a fájdalom elmúlik. Miért? Legtöbben valami ilyesmit gondolunk: az, amit fejfájásnak érzünk, nem más, mint valamilyen neurofiziológiai állapot. Hogy milyen állapot – az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy minden fejfájás ugyanaz a neurofiziológiai állapot –, azt majd az agykutatók elmondják nekünk. Az algopyrin azért szünteti meg a fejfájást, mert megszünteti ezt az állapotot. Ha éppenséggel tudni akarod: a prosztaglandin szintetáz enzim gátlása révén gátolja a prosztaglandin endoperoxidok, azaz a prosztaglandin D és prosztaglandin E képződését. Hasonlóképpen: az ötödik feles után azért gondolsz vadakat, mert az alkohol belebarmol az agyad kémiájába.

Az ilyen magyarázatok a mentális (állapotok, események, folyamatok) és a fizikai (állapotok, események, folyamatok) azonosságán alapulnak. A mentális jelenségek közé olyan dolgok tartoznak, mint a fájdalmak, gondolatok, érzések, hangulatok. Ezeket egészen más fogalomkészlettel írjuk le, mint a fizikai dolgokat. Az asztalnak van színe, mérete, tömege, energiája, stb., ugyanezeket a tulajdonságokat igencsak szokatlan mentális jelenségekről állítani. Még egy „óriási” gondolatnak sincsen méterben kifejezhető szélessége és hosszúsága. Ha azonban az ilyen magyarázatok helyesek, a két különböző fogalomkészlettel ugyanazokat a dolgokat írjuk le. Minden mentális esemény azonos valamilyen fizikai eseménnyel.

De biztos, hogy ez így van? Tegyük fel, hogy a fejfájás fiziológiai megfelelője a prosztaglandin endoperoxidok túltengése, a továbbiakban PET. (Agykutatók: kéretik csendben maradni!) Mármost koherensen el tudjuk gondolni, hogy a fejfájás nem PET, vagyis: elmédben minden ugyanúgy történik, ahogy ténylegesen történt is, ugyanabban az időpontban pontosan ugyanolyan fejfájást érzel, csak éppen a fejfájással egy időben nincs PET-ed. Tehát:

(1) Koherensen elgondolhatod, hogy a fejfájás nem azonos PET-tel.

Továbbá:

(2) Ami koherensen elgondolható, az lehetséges.

Egyszerűen azért, mert azt, hogy egy hamis kijelentés lehetett-e volna igaz, úgy döntjük el, hogy megpróbáljuk elgondolni, mi lenne, ha igaz lenne. Nyilván, ha egy hamis kijelentés igaz lenne, sok minden másként lenne. Ha most éppen nem blogot olvasnál, biztos csinálnál valamit. Akkor most ki kell találnunk ezt a részletet. Mondjuk könyvet olvasol. Milyen könyvet? – újabb kigondolandó részlet. Ha az ilyen részletek kitalálása során sehol nem ütközünk ellentmondásba – ezt értjük koherens elgondoláson –, az azt mutatja, hogy a kérdéses kijelentés lehetett volna igaz, röviden, lehetséges.

Az iméntiekből következik:

(3) Lehetséges, hogy a fejfájás nem azonos PET-tel.

Ez persze kevés. Ugyanígy lehetséges (azaz alakulhatott volna úgy), hogy az Oscar-díjat filozófusoknak osztják, de ebből nem következik, hogy az Oscar-díjat csakugyan filozófusoknak osztják. Attól, hogy lehetséges, hogy a fejfájás nem PET, attól még PET. Általánosabban fogalmazva: attól, hogy a mentális és a fizikai lehettek volna különbözők, még azonosak.

És most jön a csavar:

(4) Ha lehetséges, hogy a fejfájás nem azonos PET-tel, akkor nem azonos PET-tel.

Hogy miért? Azok az azonossági állítások, amelyek természeti fajtákra vonatkoznak, ha igazak, akkor szükségszerűen igazak. Például: a víz azonos a H₂O-val. Annak a szükséges és elégséges feltétele, hogy valami víz legyen – a víz azonossági kritériuma –, az, hogy H₂O. Ami nem H₂O, az nem is víz. Ezért a víz azonos H₂O-val kijelentés szükségszerű.

Biztos, hogy így van? Hát nem tudjuk koherensen elgondolni, hogy a tudományos kutatás arra az eredményre vezet, hogy a környezetünkben található színtelen, szagtalan folyadék, melyet az emberek és állatok isznak, stb. nem H₂O? Dehogynem! Ez azonban csak azt mutatja meg, hogy lehetséges olyan vízszerű anyag, amely nem H₂O, nem pedig azt lehetséges, hogy a víz nem H₂O. Tehát, amikor valaki azt mondja, hogy „lehetséges, hogy a víz nem H₂O”, pontatlanul fejezi ki magát.

Várjunk csak! Akkor nem lehet, hogy (1) és (3) pontosan ugyanígy pontatlan? Nem lehet, hogy amikor elgondolni véljük a fejfájást PET nélkül, valójában nem a fejfájást gondoljuk el, hanem csak valami fejfájásszerűt? Nem. Itt hatalmas különbség van a víz és a fejfájás között. Ami pontosan olyannak tűnik, mint a víz, az nem feltétlenül víz, de ami pontosan olyannak tűnik, mint a fejfájás, az bizony fejfájás.

Úgyhogy kénytelenek vagyunk leszűrni a következtetést:

(5) A fejfájás nem azonos PET-tel.

Ez a fejfájásra vonatkozó érvelés minden mentális jelenség esetében végigvihető. Következésképp a mentális események nem azonosak a fizikai eseményekkel.

Ha ettől megfájdult a fejed, vegyél be egy algopyrint, vagy mutasd meg, hogy mi a baj ezzel az érvvel.

Descartes és Kripke nyomán