HTML

<div class="fb-like-box" data-href="https://www.facebook.com/pages/namitgondolszhu/245655545444485?ref=hl" data-colorscheme="dark" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="false"></div>

Na, mit gondolsz?

E blogban valódi filozófia problémákat mutatunk be egyszerűen, irányzatok és idegen szavak nélkül. Ha van kedved, gondolkodj el rajtuk!

Like Box

A Lánchíd létezik – erről ne nyissunk vitát. A Lánchíd azonban nem létezik csak úgy magától, létezésének kell, hogy legyen valamilyen oka. Tkp. igen sok oka van, de válasszunk csak egyet: Széchenyi elhatározását, hogy megépítteti. Annak, hogy Széchenyi így határozott, megint csak igen sok oka van. Válasszuk bármelyiket. Ennek megint csak vannak további okai vannak, és azoknak is, meg azoknak is, és így tovább. De ez nem mehet így a végtelenségig, valahol el kellett a történetnek kezdődnie! Tehát Isten létezik.

lánchíd-és-isten_3.jpg

Ez egy kicsit gyors volt, lássuk lassabban! Alakulhatott volna úgy, hogy a Lánchíd nem létezik. A híd építésének sok ellenzője volt. Egyesek műszakilag megvalósíthatatlannak tartották, mások attól féltek, hogy a pillérek miatt feltorlódik a jég, és az árvizet okoz. Voltak olyanok is, akik azon háborogtak, hogy csorbítja a nemesek kiváltságait, ha a híd használatáért fizetniük kell. Amikor pedig Hídegylet felhívást intézett a pest-budai polgárokhoz, hogy járuljanak hozzá az építkezés költségeihez, a polgárok enyhén fogalmazva sem tülekedtek. Szóval nagyon is lehetséges lett volna, hogy Széchenyi besokall, és „Építsen nektek hidat a hóhér!” felkiáltással ejti a projektet. A Lánchíd tehát kontingens létező: megeshetett volna, hogy nem létezik. Mármost, ha valami, aminek nem kell léteznie, létezik, annak oka van. Tehát:

(1) Minden kontingens létezőnek van valamilyen oka.

(2) Az okok sora nem nyúlik a végtelenbe.

Miért is nem? Azt mondom, számolj el végtelenig, és szólj, ha befejezted. Nem fogsz szólni. Még akkor sem, ha halhatatlan vagy. De ugyanúgy, ahogy 0-tól indítva a számolást soha nem jutunk el a végtelenbe, mínusz végtelenből indítva a számolást sem juthatunk el a 0-hoz. Mármost minden létezőt valamilyen másik létező okoz, a 0. eseményt a -1. Ezt szintén valamilyen másik létező okozza, a -2., azt a -3., és így tovább. Ha az okok sora a végtelenbe nyúlik, akkor a 0. létezőhöz a mínusz végtelenedikből kell eljutni, ami lehetetlen.

(3) Ha az okok sora nem nyúlik a végtelenbe, akkor van egy szükségszerű létező.

Hogy miért? Egy kontingens létező oka vagy maga is kontingens létező, vagy szükségszerű létező, tehát olyasmi, aminek a nemlétezése – szemben a Lánchídéval – lehetetlen. Tegyük fel, hogy csak kontingens létezők vannak. Ha így van, (1) miatt mindegyik megkövetel egy másik létezőt. Körkörös okozás nincs, tehát nem fordul elő, hogy A okozza B-t, B C-t, C pedig A-t. Így egy létező okainak és azok okainak és azok okainak felsorolásakor mindig olyan létező kívántatik meg, melyet korábban nem említettük. Ha 1. létezőnek 2. az oka, 2.-nek pedig 3., akkor 3. oka bizony 4. lesz, nem 1. vagy 2. Így az okok sora a végtelenbe nyúlna. (2) miatt ez hamis. Tehát tévesen feltételeztük, hogy csak kontingens létezők vannak. Vagyis ha (2) igaz, nem csak kontingens létezők vannak, hanem egy szükségszerű létezőnek is lennie kell.

(4) Tehát van egy szükségszerű létező.

Mármost Istenről azt szokás gondolni, hogy ő teremtette a világot, de őt magát nem teremtette senki. Isten tehát szükségszerű létező, minden esetleges létező végső oka. Az érv, ha helyes, alátámasztja egy ilyen lény létezését.

De helyes-e?

Aquinói Szent Tamás nyomán

Címkék: istenérv Lánchíd Isten Szent Tamás Széchenyi Aquinói Szent Tamás kozmológiai istenérv

10 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.05.10. 09:35:57

Isten szubjektum!
Ezért értelmetlen a létezésének bizonyítékát vagy cáfolatát elvárni.

FMR 2014.05.10. 21:05:15

@Henry Chinaski: Hangzatos semmi, amit írtál. "Isten szubjektum" - ennek semmi értelme, de legalább jól hangzik szombat este egy romkocsmában egy koranyári estén.

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.05.10. 21:43:49

Ennyire vagyok csak képes!
Őszintén várom a mélységeket tőled!

Henry Chinaski · http://kiabrandito-valosag.blogspot.hu/ 2014.05.10. 21:48:39

@FMR: Egyébként remek koranyári este van itt a Felliniben!

Normális 2014.05.10. 21:57:43

@FMR:
Isten az egyik leghasznosabb, legértelmesebb, legpraktikusabb emberi találmány, akire a lekülönbözőbb dolgokat reá lehet bízni.
Így nem kell elcseszni a drága időt olyan hülyeségekről való hochmecolással, mint a tisztelt posztoló teszi - immáron visszaesőként.
Amúgy, az ő baja, ha nem él vele (nem hisz benne)... :)

FMR 2014.05.10. 22:28:15

Istenhez logikai-racionális úton sok filozófus eljutott (már Tamás előtt is), nem csak Aquinói Szent Tamás, ami persze semmit nem von le érdemeiből.

Szent Tamás argumentációja első látásra logikailag helyesnek, sőt, "ellenállhatatlannak" tűnik, de közelebbi vizsgálat során kitűnik, hogy több gond is van vele.

1. A VALÓSÁG VALÓDI TERMÉSZETE VS. ANTROPOMORFIZMUS
Csak azért, mert egy argumentáció helyes, az még a valóság természetére nézve nem feltétlen jelent plauzibilis magyarázatot. Egyszerűen azért nem, mert semmi nem indokolja, hogy a valóságot logikai-racionális alapon tartsuk megragadhatónak (leírhatónak) és/vagy logikai-racionális természetűnek. Vagyis a logikai-racionális igazság =/= ontológiai igazság. A logikai-racionális megközelítés inkább világíthat rá az emberi elme működésére, a gondolkodás struktúráira, mint a valóságéra. Szent Tamás érve ennyiben naiv és kritikátlan, és egy német filozófus, bizonyos Immanuel Kant "kopernikuszi fordulata" kell majd ahhoz, hogy ezt (az emberi elme határai, lehetőségei, gondolkodásunk struktúrái stb-stb.), és sok mást tisztába tegyen.

Minden okunk meg lehet arra, hogy a valóságot (pontosabban: a valóság fundamentumát) misztikusnak, irracionálisnak, kifürkészhetetlennek tartsuk, amelyhez az emberi ész nem érhet fel és ha egyáltalán, csakis intuitív módon ragadható meg. Ha így áll a helyzet, akkor Szent Tamás logikai-racionális argumentációja és konklúziója nem lehet apodiktikusan igaz.

2. PREMISSZÁK, POSZTULÁTUMOK
Szent Tamás kozmológiai istenérve olyan elnagyolt - kellőképpen nem kifejtett - előfeltevésekkel és posztulátumokkal él, amelyeket nem támaszt alá eléggé, de legalábbis nem adódik evidens módon, ezért megítésem szerint naiv módon hivatkozhat rájuk.

"(1) Minden kontingens létezőnek van valamilyen oka."

Itt nem világos, hogy milyen okról is van szó. Minden bizonnyal a kontingens létezők genezisének okát kell itt érteni (lásd még: ex nihilo nihil fit = semmiből nem keletkezik semmi), de ezen érv nem felel meg arra a kérdésre, hogy vajon a kontingens létező létének van-e, lehet-e bármilyen finális oka. Ez nem mellékvágány ugyanis, hiszen Isten létének bizonyításáról van itt szó, márpedig nem lehet indifferens az, hogy a kontingens létezők léte igazolható-e, van-e oka/értelme a létüknek vagy sem. De e kifogásom akár zárójelezhető is lenne, van ennél súlyosabb ellenvetésem is.

"(2) Az okok sora nem nyúlik a végtelenbe."

Ha az időt naiv realistaként valamiféle tőlünk független jelenségnek tartjuk, akkor valóban tűnhet úgy, hogy a temporalitás (vagy időszemlélet) valamiféle szukcesszív folyamat, és ekkor - mint egy számegyenesen - az egyik pillanat vagy ok következik a másikra, egészen a legelső ilyen pillanatig vagy okig, amely Legelső Ok maga Isten. Ám ahogy az idő fogalma is problematikus, így az "okok visszafejtése" sem kevésbé az. Szent Tamás abból a hamis premisszából indul itt ki implicite, hogy a valóság ekvivalens az okok véges/vagy esetlegesen végtelen sorozatával, miközben ez nem igaz. A valóság fennállhatna úgy is, ha nincs benne egyetlen kontingens létező sem. Miért is ne?

"(3) Ha az okok sora nem nyúlik a végtelenbe, akkor van egy szükségszerű létező."

Ez mindenképpen cáfolható kijelentés, és Szent Tamás érvének szerintem ez a leggyengébb/legvitathatóbb pontja. Hosszasan és részletesen lehetne ezt cáfolni, de itt most - terjedelmi okok miatt - csak utalnék a hindu és buddhista ismeretelméletre, valóságfelfogásukra, mint a nyugati filozófia racionális ágának legnagyobb szellemi kihívóira, amely szerint a valóság, a világ nem teremtett, nincs sem eleje, sem vége, alapja pedig szubtilis természetű, és nem ruházható fel semmilyen antropologikus jeggyel, amelyet tipikusan Istennek tulajdonítanak mind bizonyos filozófusok, mind vallásosak, hívők (Isten jóságos, mindentudó, mindenható).

"(4) Tehát van egy szükségszerű létező."

Mivel a (3) premissza problematikus, így a (4) sem lehet más. Elképzelhető egy világ úgy, hogy annak alapja nem valamilyen "létező", még akkor is, ha ugyane világ alapja szükszégszerűen is áll fenn.

Szent Tamásnak abban igaza lehet, hogy a világ alapja szükségszerűen áll fenn. Az már viszont korántsem indokolt, hogy ezen alap valamiféle "létező", vagy pláne "lény" legyen.

3. ISTEN FOGALMA
A legnagyobb probléma mindazonáltan a kozmológiai istenérvvel az, hogy egy olyan fogalmat igyekszik bizonyítani, amely fogalom maga is par excellence problematikus. Csak Isten filozófiai fogalmának problematikusságának tengernyi irodalma van. Utalásképp: teodícea-probléma, Kant antinómiái, Nietzsche, Schopenhauer metafizikai támadása Isten ellen, Feuerbach valláskritikája stb-stb.)

FMR 2014.05.10. 22:30:11

@Henry Chinaski: a Fellini nagyon jó hely, nekem is a kedvencem! ;-)

FMR 2014.05.10. 22:30:54

@Normális: Hát igen... (Sóhaj)

na__most__akkor 2014.05.11. 13:17:29

Az ISTENelmélet, mellesleg, (igen, mellesleg...) például, lehetővé teszi mindenkinek, hogy megértsen mindent, anélkül, hogy bármit is tudjon.

LoveKills 2014.05.12. 21:25:02

@na__most__akkor: na most akkor jó. Még az a szerencse, hogy te nem vagy hülye, és csupa bölcsességgel átszőtt tudással gyarapodhatunk.
süti beállítások módosítása